2016. január 19., kedd
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Márió– a Máriusz olasz változatából.
Sára– héber eredetű; jelentése: hercegnő, uralkodónő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Ajándék az, ha olyat adsz, amit akar valaki, nem olyat, amiről te gondolod úgy, hogy adnod kell, vagy amit kötelezőnek érzel. Az az ajándék, amit akar valaki, te pedig képes vagy adni. (…) De nemcsak ennyi. A te élményed befejeződik az adással, a másik ember élménye viszont az elfogadással kezdődik. Ha bárminemű érzelmi kapcsolatban állsz azzal, amit adtál, ha feltételhez kötöd, akkor az nem igazi ajándék. Az ajándék azé, aki kapja, és ő azt teheti vele, amit akar.”
Marlo Morgan
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939b0f-e765″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Forgách Ferenc (Buda, 1530-35 – Padua, 1577. jan. 19.). Humanista történetíró. 1570-71-ben írt kortörténeti művében beszámolt a vidék XVI. Századi eseményeiről: Balassi Menyhárt árultatásáról, a munkácsi, nagyszőlősi, kovászói és a huszti vár ostromáról.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Kovács Károly színművész, érdemes művész (1902) drámai szerepek megformálója, számtalan filmben és színdarabban, korrajzban alkotott maradandót- (Édes Anna, A szűz és a gödölye, Szegény gazdagok, stb.).
Megalakul a Magyar Labdarugó Szövetség (1901).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79b0f-e765″][vc_column_text]IMÁDSÁG (5)
„Egy kissé továbbment…” (Máté 26:39)
Jézus otthagyta a tömeget. Elvonult tizenkét tanítványával. A Gecsemáné kertben még a hozzá legközelebb álló hármat is otthagyta, „egy kissé továbbment”, és arcra borulva így imádkozott: „ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.” Ott, amikor négyszemközt volt Atyjával, talált erőt ahhoz, hogy elfogadja Isten életére vonatkozó akaratát. Ma Isten neked is azt mondja: „Megtalálod a mostani krízis kezeléséhez szükséges erőt és bölcsességet, csak menj egy kicsit tovább, maradj jelenlétemben egy kicsit tovább, áss bele kicsit mélyebben Igémbe! Bárcsak tudnád, milyen közel vagy a válaszhoz!” Jézust már csak néhány óra választotta el a kereszttől, néhány nap a feltámadástól, ott állt az egyház indulásának küszöbén. Te is Gecsemánéban vagy most? Néha nagyon nehéz alárendelni akaratunkat Istennek, igaz? Nézz csak Jézusra! Mielőtt a menny elfogadta volna megtört testnek áldozatát, előtte saját akaratának feláldozását kérte. Te megadtad már magad Istennek? Miért van az, hogy olyan könnyen megbízunk másokban, miközben Isten annyira vágyik arra, hogy benne bízzunk? Elmegyünk egy orvoshoz, akinek a nevét sem tudjuk kimondani, kapunk tőle egy receptet, amit nem tudunk kiolvasni, elvisszük egy gyógyszerészhez, akit nem ismerünk, megvásároljuk a gyógyszert, és bár hatásmechanizmusát nem értjük, mégis bátran bevesszük. Miért bízunk meg sokkal könnyebben ezekben az „ismeretlenekben”, mint Istenben, aki mindig hűséges? A válaszra akkor találunk rá, ha megvizsgáljuk, mi is kell a bizalomhoz. A bizalom abból ered, ha valakit közelről ismerünk, ha hallgatunk rá, és időt töltünk vele. Nem megy egyik napról a másikra, idő kell hozzá.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]