2016. január 3., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Genovéva– germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

Benjámin– héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Szabad ember az, akinek lehetősége van rá, hogy értékeket valósítson meg, akinek lehetősége van arra, hogy jó és értelmes dologra használja az életét.”

Erdő Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93bae6-3eb1″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bilák Szidor (Rókamező, Máramaros megye, 1889. május 26. –?, 1944. január 3.).  Költő, folklorista. Parasztcsaládból származott. Tanumányait Ungváron és Budapesten végezte. Tanítóként dolgozott, majd a péceli polgári iskola igazgatója lett. Művei a kárpátaljai kalendáriumokban, a budapesti Ruszka Pravdában és az ungvári Literaturna Negyiljaban jelentek meg. Népköltészeti gyűjteménye Zsavoronok. Szobranyije ruszkih peszen i poszlovic  podkarpatszkogo naroda címen 1926-ban jelent meg Ungváron.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Sennyei Vera színésznő születése (1915). Kezdetben dekoratív, elegáns úriasszonyok, társaságbeli hölgyek megformálója, később drámai karakterszerepek sajátos tolmácsolója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7bae6-3eb1″][vc_column_text]BENNE VAGY ISTEN VÉGRENDELETÉBEN (2)

„Most pedig az Istennek és kegyelme igéjének ajánllak titeket, aki felépíthet bennetek, örökséget adhat nektek szentek között.” (ApCsel 20:32)

A végrendeletből – vagy régies szóhasználattal: testamentumból – tudják meg az örökösök, hogy az elhunyt mit hagyott rájuk. Az Isten és népe között fennálló régi szövetség (ó testamentum) sok nyereséget ígért, de ehhez szigorú feltételek társultak. Ezért Isten egy új szövetséget adott. Ez a szövetség nem törvényekre alapult, amelyeket gyakorlatilag lehetetlen betartani, hanem kegyelemre. A kegyelem olyan jóakarat, kedvezés, amelyet nem érdemlünk, nem tudunk kiérdemelni, és amelyért nem kell megdolgozni, mert ajándékba kapjuk. Amikor felfedezed, hogy neved ott van ebben a „hivatalos okiratban”, a bibliaolvasás valódi öröm forrásává válik számodra. Elkezded kérdezni: „Mit hagyott rám Isten? Mi a jogos örökségem?” Ekkor rájössz, hogy az üdvösséged, bár mégoly dicsőséges is, csak a kezdete a dolgoknak. A Szentírás tanulmányozása, az igékre támaszkodás és azokra hivatkozás minden élethelyzetben többé nem kötelesség már, hanem hirtelen örömmé, élvezette válik. Ha a Szentírással összhangban állnak imakéréseid, az olyan mintha a mennyei bankban ezt mondanád: „Ezt a csekket Krisztus számomra állította ki, és én szeretném beváltani.” Két lehetőséged van: vagy anélkül éled a keresztyén életed és halsz meg végül, hogy valaha is levettél volna erről a számláról, mert sosem fedezted fel, mi az örökséged, hogy Isten rendelkezése szerint mi jár neked. Vagy imádkozhatsz így: „Atyám, Krisztus végakaratában ott szerepel nevem. Az áll benne, hogy minden szükségem be lesz töltve, hogy útmutatást kapok minden lépésemre, hogy betegségeimből meggyógyulok, és nem kell félnem a sátántól, mert te hatalmat adtál nekem fölötte” (Id. Lukács 10:19). Most már érted, miért akarja annyira a sátán, hogy ne olvass Bibliát?

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2bae6-3eb1″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Genovéva, Párizs védőszentje

A Genovéva frank eredetű név, de ő maga még a birodalmi Galliában, a Párizs környéki Nanterre-ben született 422 körül, latin nevet viselő szülőktől. Személyes élettörténete ebben és másban a római birodalom szétesését meg a keresztény frank állam születését példázza. Történelmi érdemeiért avatták szentté. Két ízben is megmentette városát: neki tulajdonítják, hogy a 451-es hun betörés alkalmával Párizs népe megállta a helyét; másodízben pedig a római-frank háborúskodás idején ő szerzett élelmet a bekerített és éhező városnak. 80 éves korában halt meg. Párizs hegyén, a Mons Lutetiuson temették el a frank Chlodvig király és Chlotild királyné által emeltetett Apostolok templomában. Sírja zarándokhely lett. A templomot sorozatos átépítések után a forradalom idején lerombolták. A helyén ma a francia nemzet nagyjainak Pantheonja áll, Genovéva ereklyéit pedig a közeli Saint-Étienne-du-Mont templomban őrzik. (Forrás: Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium)

bacskaplebania.hu

[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]