2016. július 11., hétfő

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Lili – a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézőjéből önállósult.

Nóra – az Eleonóra és a Honóra rövidülése.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Nem éveink számán múlik, hogy fiatalok vagyunk-e vagy öregek. A fiatalság a tehetség egyik fajtája.”

Heltai Jenő

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-934ee5-6a55″][vc_column_text] 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szova Péter, Szova-Gmitrov (Hajtóka, Sáros megye, 1894. július 11. – Ungvár, 1984). Helytörténész. A gimnáziumot Eperjesen végezte. Az első világháborúban orosz hadifogságba esett. 1919-ben tért haza. A kassai jogi akadémia elvégzése után az ungvári reálgimnáziumban tanított.  Az 1920-as években az ungvári városházán tisztviselő. Jelentős kulturális tevékenységet fejtett ki Duchnovics Kultúregyesületben és a Skolnaja Pomoscs kiadónál. 1941-ben a Kárpátaljai Tudományos Társaság tudományos szakosztályának munkájában vett részt. A szovjet hadsereg bevonulása után Kárpátalja Ukrajnához való csatolásának híve volt. 1946-ban a Területi Honismereti Múzeum igazgatójává nevezték ki, majd Kárpátalja néptanácsának elnökhelyettese lett. Történelmi, helytörténeti munkákat írt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Ezen a napon született 1819-ben Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató, a finnugor nyelvészet és őstörténet kutatásának megalapozója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-74ee5-6a55″][vc_column_text]JÓZAN GONDOLKODÁS (1)

„Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Timóteus 1:7)

Bármit is mondanak rólad mások, Isten azt mondja, hogy tőle józan gondolkodást kaptál! Sok ember él úgy, hogy azt hiszi, kevesebb értelmi képességgel rendelkezik – így született, és ez már mindig is így lesz. Ezzel az a gond, hogy aszerint kezdünk élni, amit gondolunk magunkról. Nem mintha igaz lenne – hanem azért, mert igaznak hisszük! Isten úgy teremtett minket, hogy aszerint cselekedjünk, amiben igazán hiszünk. Amit magunkról gondolunk, önbeteljesítő próféciává válik. Például ostobán viselkedünk, mert ostobának tartjuk magunkat, vagy bölcsen cselekszünk, mert hisszük, hogy bölcsek vagyunk. Ezért azt kell választanunk, hogy Isten véleményét hisszük el magunkról, és hit által ahhoz igazítjuk cselekedeteinket, amíg saját véleményünk is felzárkózik Isten véleményéhez! A Biblia arra hív, hogy újítsuk meg gondolkodásunkat (ld. Róma 12:2). Ehhez változásra kész szemlélet kell, az pedig kis lépésekkel kezdődik. Első lépés: Határozd el, hogy elhiszed, amit Isten mond rólad! Minden végeredmény egy döntéssel kezdődik – egy tudatos akaratnyilvánítással. Bármit is mondjanak az érzéseid, válaszd ezt: „igaz az Isten, az emberek [és az érzelmeik] pedig valamennyien hazugok” (Róma 3:4). Bármit is mondtál magadról korábban vagy bármit is mondta mások, Isten azt mondja, hogy ő nem a félelem lelkét adta „hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2Timóteus 1:7). Ő már odaadta, de neked kell úgy döntened, hogy elfogadod ajándékát, „az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” Vésd az emlékezetedbe, elmélkedj rajta, amíg gyökeret ver benned!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-24ee5-6a55″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Nursiai Szent Benedek 480 táján született a közép-itáliai, umbriai Nursziában (ma Norcia). Előkelő származású, Rómában elsőrendű nevelésben részesült. A gót megszállás alatt nyögő Rómában tanult, keresztény lelke nem tudott megbékélni a világ kísértéseivel. Már 14 évesen elhatározta, hogy elhagyja a világot, ezt azonban csak dajkájával közölte.

Előbb egy falusi plébánián Enfidében (ma Affile) élt, de innen is tovább menekült a világ elől. A szabin hegyek közt, Subiaco vidékén, az Anio folyó völgyében vette fel a remeteöltönyt, itt telepedett meg egy barlangban. Három évi magány után pásztorok találtak rá, és vitték hírét az emberek közé. Ezután már sokan zarándokoltak hozzá. Ez a hírnév a világ kísértését is jelentette számára. A vicovarói szerzetesek elöljárójukká választották, de nem akarták őszintén megkomolyítani életüket, sőt még a megmérgezésére is kísérletet tettek, emiatt visszatért barlangjába, Subiacoba.

Egyre több remete vette körül, ezeknek egymásután épített kolostort. Ezekben igazi szerzetes családi élet folyt, ő legszívesebben a kezdők nevelésével foglalkozott. 35 éves remeteségét egy féltékeny pap áskálódása miatt szakította meg, elvándorolt délre, és a Monte Cassino hegyen 529-ben megalapította a bencés rend anyaházát. Templomot és kolostort épített, sok szegényt támogatott, sokakat megtérített, megírta Reguláját, mely ma is a nyugati szerzetesség alapszabálya. Emiatt a nyugati szerzetesség atyjának is szokták nevezni.

Meghalt 547. március 21-én (más forrás szerint 543-ban). Azóta követői, a bencések Európát megtérítették, műveltségre tanították, ma is a társadalom legkiválóbb tagjait nevelik. A 8. századtól július 11-én emlékeznek meg róla. VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fővédőszentjévé nyilvánította.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]