2016. június 8., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Medárd – német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A tudás beszél, a bölcsesség hallgat.”

Jimi Hendrix

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d4f7-5754″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rákóczi György, II.(Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.). Erdélyi fejedelem (1648-1660), I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia. Szüleivel együtt ő is többször tartózkodott Munkácson. 1640-ben a váradi főkapitány és Bihart megye főispánja. Az erdélyi országgyűlés még apja életében 1642. február 3-án fejedelemmé választotta.  1644-ben a Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója volt. 1648. október 11-én lépett trónra. Kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett, 1649-ben szövetséget kötött Bogdan Hmelnyickijjel, a kozákok hetmanjával. 1653-ban hűbéri fennhatóság alá vonta Moldvát és Havasalföldet. 1657-ben hódító hadjáratot indított Lengyelország ellen. Január 17-én országgyűlést tartott Visken. Négy törvénycikkelyt fogadtak el a rendek, majd 40 ezer fős sereggel elindult Lengyelország felé.  A hadjárat sikertelen volt, Lubomirszkij lengyel főmarsall bosszúból végigpusztította Munkácsot, Beregszászt, Muzsalyt, Szatmárt, Máramarost, felégette Visket. A fejedelem a csatában halálos fejsérülést szerzett.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp

Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Elkészült a Dunát és a Tiszát összekötő Ferenc-csatorna (1802)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d4f7-5754″][vc_column_text]KIISMERNI A KÍSÉRTÉST (2)

„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart…” (Jakab 1:12)

A második tévedés azt hinni, hogy a kísértés már bűn. Az ördög azt akarja elérni, hogy lelkiismeret-furdalásod legyen attól, hogy kísértés ér. Miért? Mert akkor azt hiszed, hogy te vagy a forrása, ettől kárhoztatod magad, és elcsüggedsz. És ha engeded, hogy eluralkodjon rajtad a csüggedés, akkor könnyű prédává válsz, a sátán pedig rávesz, hogy add meg magad a kísértésnek. Ironikus módon éppen az visz bűnre, hogy attól félsz, már elbuktál. Nem, a kísértés önmagában még nem bűn, a bűn akkor jön, ha megadod magad a kísértésnek. Sokan érzik úgy, hogy nem elég lelki emberek, hogy eltávolodtak Istentől, sőt, hogy nem is igazán hívők, mert azt gondolják, hogy ők indították a kísértést. Olyan ez, mintha a házadba betörne valaki, és amikor rajtakapnád őt. Azzal vádolna, hogy te vagy a betörő! Hinnél neki? Persze, hogy nem! A sátánnak mégis ez a taktikája. Miután megkísért, vádolni kezd ilyen gondolatokkal: „Egy igazi keresztyénnek soha eszébe sem jutna ilyesmi!” Mivel ismerjük saját gyengeségeinket, vádjai hihetőnek tűnnek, és bedőlünk neki. Aztán kárhoztatjuk magunkat, elcsüggedünk, és megadjuk magunkat a kísértésnek. Értsd meg ezt: a kárhoztatás a sátánból jön. A Biblia azt mondja: „Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak” (Róma 8:1). Amikor a sátán kísértést küld, a Szentlélek munkálkodni kezd bennünk, segít elutasítani javaslatait, és emlékeztet arra, hogy Jézus mindig elérhető, hogy győzelemre segítsen. „Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azoknak, akik kísértésbe esnek” (Zsidók 2:18). Tehát ha kísértés ér, ne higgy a sátán kárhoztatásának, hanem kérd Krisztus győzelmes segítségét!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2d4f7-5754″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Prágai Szent Ágnes szűz

Prágában született 1205-ben. Szülei I. Ottokár cseh király és Konstancia, III. Bála magyar király leánya voltak. II. Frigyes császár házassági ajánlatát elutasította, mert elhatározta, hogy Krisztusnak szenteli magát. 1234-ben belépett a Klarisszák prágai kolostorába. Assisi Szent Klárával igen jó barátságban volt, levelet is váltottak egymással. Ágnes buzgólkodása folytán templom és kórház is épült; az egykori nyomornegyedből karitatív központ lett. Nővértársainak idősebb nővére és lelki édesanyja, a szegényeknek és szűkölködőknek jótevője, torzsalkodó családtagjainak pedig békítője volt. Prágában halt meg 1282. március 2-án. Sírját 1930-ban tárták fel. II. János Pál pápa avatta szentté 1989. november 12-én.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]