2016. március 19., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]József – héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

Bánk – a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Csak azok alkalmasak az életre, akik nem félnek a haláltól, és senki sem kész még a halálra, aki nem tett meg mindent, hogy élvezze az életet. Mind az élet, mind a halál egyaránt részei annak a nagy élménynek, amelyet földi létünk jelent.”

Theodore Roosevelt

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f7f0-5ca4″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

József napja

A három egymást követő jeles nap egyike (Sándor, József, Benedek). Ezen a napon is érvényes a közismert időjárási mondóka: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”

A hagyomány szerint a madarak megszólalnak József napján. Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!”

Forrás: Magyar néprajz VII., Akadémia Kiadó, Budapest, 1990.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bay György (Surány, 1792. márc. 19. – Pest, 1849. június 11.). Költő, politikus. Sárospatakon tanult. 1815-ben belépett a bécsi magyar testőrségbe. Bécsben került kapcsolatba Kisfaludy Károllyal. 1816-tól Bereg megyei táblabíró, 1825-től főszolgabíró, 1832-től 1841-ig első alispán. 1841 és 1849 között Pesten alországbíró, alnádor és hétszemélynök. Közelebbi viszonyba került Kazinczy Ferenccel, akivel levelezett is. 1818-1823-ból Kazinczynak kilenc hozzá írott levele maradt fenn. Szoros barátságban volt Kölcseyvel is.

Versei, versfordításai a Hébében (1822-23), a Felső-Magyarországi Minervában (1827) jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kabos Gyula színész (1887) a hazai társalgási vígjátékok legvirtuózabb alakja volt, a pesti kispolgárt nála meggyőzőbben, hitelesebben kevesen ábrázolták.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f7f0-5ca4″][vc_column_text]LELKI KALANDOK

„A törvény pedig nem hitből van, hanem »aki cselekszi, az fog élni általa.«” (Galata 3:12)

Ahhoz, hogy be tudd tölteni Isten életedre vonatkozó akaratát, és azzá légy, akinek ő akar látni, e kell fogadnod azt az énedet, akinek Isten tervezett, még ha félsz is tőle. Sok ember számára a lelki érettség azt jelenti, hogy keményen küzdenek azért, hogy betartsák a Biblia szabályait. De amíg azt hiszed, hogy Isten célja az, hogy törvény-betartókat neveljen, addig a lelki növekedést kötelességnek fogod tartani, nem pedig szívbéli vágynak. Pál azt írja: „a törvények betartása nem vezet automatikusan a hitben élt élethez, csupán a szabályok követésére irányuló próbálkozás állandósul” (Galata 3:12 TM). A törvények betű szerinti betartásához való ragaszkodás olyan embert szül, aki elnyomja vágyait, elfojtja érzelmeit, és közben önigazulttá lesz. A Biblia azt mondja: „a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít” (2Korinthus 3:6). Nagy különbség van a törvénykövetés és a Jézus követése között, mert ahhoz, hogy Jézust kövessük, a szívünknek kell rendben lennie. Jézus nem azt mondta: „Azért jöttem, hogy betartsátok a törvényeket.” Ő azt mondta: „azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek” (János 10:10). Amíg meg nem érted, hogy a lelki növekedés azt jelenti, úton vagy afelé, hogy azzá válj, akinek Isten tervezett, addig mindig félelmetes lesz számodra, ha valaki megkérdezi tőled, hol tartasz a lelki növekedésben. A nyugtalanító bűntudat és önámítás arra fog késztetni, hogy ezt válaszold: „Nem haladok túl jól. Nem tartok ott, ahol lennem kellene.” Az emberek hajlamosak arra, hogy külsőségeken és kegyességi gyakorlatokon mérjék le lelki egészségüket. Például azt használják mércének, hogy milyen korán kelnek fel a reggeli bibliaolvasáshoz, hogy mennyi ideig tart csendességük, hogy milyen gyakran járnak templomba. A lelki formálódás nem erről szól. Nem törvények betartása, hanem kapcsolat Istennel!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2f7f0-5ca4″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent József, a Boldogságos Szűz Mária Jegyese ünnepe

Úton a Nagyhét felé a liturgiában Szent Józseffel találkozunk, akiről viszonylag keveset tudunk. A Jézus gyermekségéről szóló evangéliumi részekből kiderül, hogy igaz ember volt és hallgatott az angyalok által hozott isteni üzenetekre. Mária jegyese volt, aki gondoskodott Jézusról és anyjáról. Aggodalmai és félelmei ellenére Isten utasítására magához veszi Máriát, és vele együtt Jézust is befogadja életébe. Nekünk is ilyen természetes egyszerűséggel kellene mindig magunkba fogadni Jézust. Nem kell tartanunk a vele való találkozástól, mert nem elítélni jön, hanem abban segít az Úr, hogy az igazzá válás biztos útján járjunk.

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]