2016. március 6., vasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Leonóra – az Elenonóra önállósult becézője.

Inez – az Ágnes spanyol formája.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Nem szeretni, holott az ég szerető szívvel ajándékozott meg, annyi, mint magunkat és másokat megfosztani a boldogságtól.”

Stenhal

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9300be-7e9e”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Krüzsely Bálint, Viski (1844. március 6. – Máramarossziget, 1900. április 28.)

Jogakadémiai tanár, író, szerkesztő. Elemi iskoláit Visken, a gimnáziumot Szigeten, a jogot Sárospatakon végezte. Államvizsgát Kassán tett. 1868-ban Visk város jegyzője, majd 1869-70-ben Pesten volt nevelő Várady Gábor családjánál. 1871-ben Eötvös József közoktatásügyi miniszter külföldre küldte nevelési-oktatási tanulmányok végzésére. Bejárta Németországot, Svájcot, Felső-Olaszországot. 1871. augusztus 17-én Turinban meglátogatta Kossuth Lajost. 1872-ben Máramarosszigeten lett jogtanár. Az ügyvédi vizsgát letéve 1876-ban Felsővisken volt gyakorló ügyvéd. 1877-ben a sárospataki jogakadémia tanárává választották.

Irodalommal fiatal korától foglalkozott. Viski Bálint néven írt verseket, tárcákat, értekezéseket. 1874-77 között Szigeten a Máramaros című lapot szerkesztette. Cikkezett a Beregben is. Máramaros megye monográfiájában, a megye nemzetiségeit bemutató részben ő írta a magyarokról szóló fejezetet. 1872 és 1874 között Gazdászati Figyelmező címen népszerű gazdászati lapot szerkesztett és adott ki. 1874-ben a Máramarosi Képes Nagy Naptárban egy terjedelmes tanulmányban mutatta be Visk város történetét. 1899-ben Huszton előadták Aki másnak vermet ás c. népszínművét.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Meghalt Kodály Zoltán (1967)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-700be-7e9e”][vc_column_text]LEGYEN ELSŐDLEGES FONTOSSÁGÚ SZÁMODRA AZ IMÁDSÁG! (1)

„…visszavonult a pusztába, és imádkozott.” (Lukács 5:16)

Az imádság alapvető fontosságú a keresztyén ember személyes életében csakúgy, mint a gyülekezet életében és szolgálatában. Ahogy egy épület stabilitása az alapon múlik, úgy ad az imádság biztos alapot az élethez. Nem csoda, hogy a sátán túlórázik is azért, hogy annyira elfoglalttá tegyen, és elterelje a figyelmedet, hogy kimaradjanak az életedből a rendszeresség mély beszélgetések mennyei Atyáddal. Egyvalaki volt, akivel szemben nem ért célt a sátán, amikor megpróbálta tönkretenni imaéletét: Jézus. Ő nagyszerű példát mutat arra, milyennek kellene lennie imaéletünknek. Nyilvános szolgálatát imádsággal kezdte, és imádsággal fejezte be. Márk evangéliuma első részében Jézus életének egyik legelfoglaltabb napjáról olvasunk, majd ezt találjuk: „Nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt, kiment, elment egy lakatlan helyre és ott imádkozott.” Lukács feljegyzi: „gyakran visszavonult a pusztába imádkozni (NKJV). Ez mindennapos szokása volt! A Gecsemáné kertben olyan intenzitással imádkozott, ahogy soha senki. Nem csoda, hogy tanítványai azt kérték, tanítsa őket imádkozni. Mennyire fontos az imádság? Kérdezd meg Pétert! Csak Krisztus imádsága őrizte meg őt a teljes összeomlástól, amikor megtagadta Urát. Krisztus imádkozott érte, és ez megmentette őt, sőt, végül az egyház vezetőjévé emelte. Az egyetlen oka annak, hogy a te életed sem csupa kudarc, az, hogy Jézus érted is imádkozik (ld. János 17:20; Zsidók 7:25). A ma elmondottak tanulsága eléggé nyilvánvaló: ha Jézusnak szüksége volt az imádságra – akkor neked is! Sőt, ha arra vársz, míg kedved lesz hozzá, vagy amíg a Lélek indít, akkor valamit félreértettél. A Szentlélek már indított az imádságra – Krisztus példája és tanítása által.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-200be-7e9e” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Árpádházi Boldog Erzsébet

V. István Árpád-házi magyar király és Erzsébet királynő leánya, Anjou Sánta Károly nápolyi király feleségének, Máriának a testvére. A Nyulak szigetén a domonkos apácák kolostorában nevelték. Születésének évét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy 1287-ben feleségül adták Rosenberg Zavia morva nemeshez. Férje halála után Nápolyba költözött, és nővére, Mária környezetében nagy visszavonultságban élt. 1320 körül halt meg szentség hírében.

Életéről így ír Hevenesi Gábor a 17. század végén:

„Erzsébet, ki olyan nevet visel, melyen több magyar szentet is tisztelünk, V. István magyar király és Kun Erzsébet leánya volt. Kisgyermek korától kezdve Isten félelmére és szeretetére tanították. Négy éves korában belépett a domonkos apácák kolostorába, melyet Buda közelében, a Nyulak szigetén atyai nagyapja épített, s teljesen Isten tiszteletének és a mennyei dolgok szemlélésének szentelte magát. Nagynénjének, Szent Margitnak példáját követve élt mindaddig, míg a pápa akaratából el nem hagyta Magyarországot. Milánóban a Szent Péter- kolostorban élt, melyet nővére, Mária, a szicíliai Károly király hitvese alapított, és látott el gazdag adományokkal. Új otthonában Istentől kapott megvilágosítások közepette minden erény birtokosaként élt, de leginkább az alázatosságra törekvésben tűnt ki. Örömét lelte olyan házi munkákban, melyek a legkisebb szolgálóleány feladatai voltak: hamuzta a tűzhelyeket, takarította a cellákat, tüzet rakott. Minél inkább megalázta magát, annál kedvesebb volt mennyei Jegyese előtt. Földi korona helyett mennyei koronára lett méltó, és hogy övé legyen, 1285. március 6-án lelke fölszállt az égbe. Halála után szentségének híre mindenütt elterjedt.”

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]