2016. november 30., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Andor – görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

András – görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Aki otthont épít magának, az formát ad a saját otthonának. Igaz, hogy minden forma kívánatos lehet, de nem mind együtt. Máskülönben nem lenne már otthon.”

Antoine de Saint-Exupéry

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Orbán – latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nem volt felelni valóm, hiszen nem mondott újat, ő nem fogta fel, hogy attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert szeret, és mert én is szeretem. Csak az tud nekem fájdalmat okozni, akihez közöm van.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939811-51c0″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

A legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Többnyire a lányoknak magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Próbáltak álomból jósolni. A párna alá férfiruhaneműt rejtettek, és egész nap böjtöltek. A jövendőbeli megálmodására utal a hajdúszoboszlói mondás:

Aki böjtöl András napján,

Vőlegényt lát iccakáján.

(Barna 1979: 119)

A párna alá tett nadrággal előzetesen is végezhettek hatékonyságot fokozó mágikus eljárást, például a Bódva vidékén a leány kendermagot vetett a favágítóba, nadrággal boronálta el, s úgy tette a feje alá. A csallóközi Medvén egész nap böjtöltek a lányok, a fejük alá éjszakára férfiruhadarabot tettek, hogy álmukban megtudják, ki lesz a férjük. Lefekvéskor mondták

Ágyláb, léplek

Szent András kérlek,

mondd meg, hogy ki lesz férjem!

(Marczell 1985: 51)

Ereszrázással is próbáltak jósolni. A zsúpfedeles házak ereszét megrázták, s a kötényükbe hulló magból jósoltak: „Ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik” (Ujváry 1975: 68).

A hallgatódzásból jóslásnak legismertebb formája volt az ól rugdosása, mely nemcsak András-napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffen-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt.

Szemétre, trágyadombra állva figyelték, honnan hallják a kutyaugatást, úgy gondolták, hogy abból az irányból jön majd a jövedőbelijük.

A Bódva vidékén András-napkor szokás volt a fonóból kisurranni, és kendermaggal hajigálni az ablakokat, várva, hogy a bennlevők mit mondanak. Azt várták: „Csengős lovon vigyenek”, de sokszor a házbeliek tréfából ilyeneket mondtak: „Vess fattyút!”, „Vénülj meg!”, „Vessz vénlánynak!” (Ruitz 1965–66: 599).

A közös jóslások többnyire a fonóban történtek – ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére, az lesz az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni.

A moldvai és Gyimes-völgyi magyarok ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták {7-211.} az ajtókat, hogy ne vigyék el a jószágot. E célból összekötötték az ollót, mert ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat. András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezték disznóölőnek is.

Magyar Néprajz VII.

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Hőgyes Endre (1847) orvos, tanár, megjavította a Pasteur-féle veszettség elleni oltást, melyet az egész világon használnak.

Somogyvári Rudolf színész (1916) négy évig volt hadifogságban, ahol katonaszínházat szervezett, hazatérte után eleinte szerelmes szerepeket játszott, később inkább karakter szerepekben aratott sikereket.

Márffy Ödön, festő (1878) a modern magyar festészet egyik úttörő mestere. Képein mindvégig érződött a konstruktív szerkezet, de a forma, a vonal, a fények és az atmoszférát sugalló színek hatására alkotásai légiessé váltak.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79811-51c0″][vc_column_text]SZÁNJ IDŐT A PIHENÉSRE ÉS AZ ÉLESÍTÉSRE!

„Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé.” (Márk 6:31)

Egy favágó versenyen az volt a tét, hogy ki tud több fát kivágni egyetlen nap alatt. A két versenyző közül az egyik idősebb és tapasztaltabb volt, míg a másik fiatalabb volt és kevesebb tapasztalattal rendelkezett. A különbség meg is mutatkozott. A fiatalabb favágó nyolc órán át fát vágott, és a nap végére huszonöt fája volt kivágva. Azt gondolta, hogy az idős favágóban úgysem volt elég állóképesség, így hát leült, teljesen biztosan a győzelmében. Közben az idős ember, aki óránként tíz perc szünetet tartott, a napot negyven kivágott fával fejezte be. A fiatal favágó döbbenten kérdezte: „Hogy lehet ez, öreg? Én meg sem álltam. Te óránként megálltál pihenni tíz percre, és mégis majdnem kétszer annyi fát vágtál ki, mint én.” Az öreg favágó így válaszolt: „Minden órában leültem tíz percre, és két dolgot tettem. Először is időt szántam a pihenésre, feltöltődésre. Másodszor arra fordítottam az időt, hogy megélezzem a fejszémet. Igen, te keményen dolgoztál, csakhogy életlen fejszével.” Fontos tanulság van ebben számodra. Ahhoz, hogy sikert érj el abban, amire Isten elhívott, ezt a két dolgot mindig meg kell tenned: 1) Időt kell fordítanod a pihenésre és felfrissülésre. Nem lehet mindig csak kiadni magunkból, időnként meg kell állnunk, és fel is kell töltődnünk. Ilyenkor jön a képbe az imádság és a bibliaolvasás: ez helyreállítja, amit az élet leszívott belőlünk. 2) Maradj éles! Az életlen fejsze használata sokkal több erőt kíván, és kevesebb eredményt hoz. Tehát szánj időt a pihenésre és az élezésre!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-29811-51c0″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent András apostol

András apostol, Jánossal együtt, Keresztelő Szent János tanítványa volt, és a tanúságtételt követő napot JÉZUS társaságában töltötték. András vitte hírül testvérének, Péternek, hogy megtalálták a Messiást.
Az első meghívott apostolok közé tartozik, az apostolok névsorában a harmadik. Betszaidából származott, és testvérével, Péterrel együtt halász volt. Az Úr a háló mellől hívta meg, és attól kezdve kétkedés nélkül hitt Jézusban, és mindenek fölött szerette Őt.
A Szentírás igen szűkszavúan tesz említést Andrásról. Az első századig visszamenő hagyomány szerint Szkitiában hirdette az igét, majd Kisázsiában, a Földközi tenger vidékén, azután Tráciában és Görögországban. Ősi hagyomány szerint az achaiai Petrosban keresztre feszítették. Még a keresztről is prédikált, és tanúságot tett Jézus iránti szeretetéről.

Szent András, Betszaidában született. Kafarnaumban élt és halász volt. Előbb Keresztelő János tanítványa volt, majd később a Keresztelő irányítására (Jn 1,35-40) Krisztust követte, és elvezette hozzá testvérét, Pétert is. Fülöppel együtt ő vitte Jézushoz az érdeklődő pogányokat. A csodálatos kenyérszaporításkor ő hívta fel Jézus figyelmét, hogy az egyik gyermeknél van két hal és öt kenyér. A hagyomány szerint az első pünkösd után több helyen hirdette az evangéliumot, az Alsó-Duna tájékán és Görögországban. 60. november 30-án, Patrasz városában x-alakú keresztre feszítették (andrás-kereszt), de még így is prédikált, tanúságot téve Krisztus iránti szeretetéről.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]