2017. április 14., nagypéntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tibor – a Tiborc rövidülése.

Maxim – latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A húsvét a vallás ünnepe. A vallás ad híveinek megnyugvást, hitet, föltámadást és mennybéli üdvösséget, nagypéntek pedig adja az emberi dokumentumok dokumentumát, a keresztrefeszítés igazságát, az apostolság tanulságait… Oh, boldogok a hívők, kik ma sírnak, zokognak, de tudják, hogy már holnap este hallelujázni fognak.”

Ady Endre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9336bb-efc7″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Romzsa Teodor (Nagybocskó, 1911. április 14. – Munkács, 1947. november 1.) Munkácsi gör. kat. püspök. Gimnáziumi tanulmányait 1930-ban fejezte be Huszton. Teológiát Rómában tanult 1937-ig. Hazatérése után a huszti járási Bereznán lett lelkész. 1938-ban az Ungvári Teológiai Akadémia professzora. 1944. szeptember 24-én szentelték püspökké.

1945 után a szovjet hatalom a kárpátaljai egyház felszámolására törekedett. Megpróbálták a püspököt arra rávenni, hogy működjék együtt a hatalommal, s a munkácsi püspökséget rendeljék alá a moszkvai patriarchának. A püspök azonban ellenállt, ezért az NKVD emberei merényletet szerveztek ellene. Főpapi körútja során 1947. október 27-én Munkácsról Beregszőlős felé tartott, amikor egy teherautó hátulról belerohant a kocsijába. Az autóról leugráló emberek vasrudakkal verni kezdték a megsérült püspököt és kíséretét. A tervezett merénylet azonban akkor nem sikerült. A sérült püspököt a munkácsi kórházba szállították, ahol egy időre jobban lett, de egy ápoló megmérgezte. A püspök meggyilkolása után a görög katolikus papoknak megtiltották a misézést, a templomokat átadták a pravoszlávoknak vagy bezárták. 130 görög katolikus lelkészt tartóztattak le és száműztek Szibéria vagy Kazahsztán lágereibe.

A vértanú püspök emlékére emléktáblát helyeztek el az ungvári székesegyház falán, földi maradványait is a székesegyházban helyezték örök nyugalomra. A nagybocskói római katolikus templomkertben szobor őrzi nagy szülötte emlékét.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Tóth Árpád (1886) a Nyugat-nemzedék egyik legkiválóbb költője, akinek líráját bámulatos formakészség és fájdalmas rezignáció jellemzi. Egyik legkiválóbb műfordítónk volt.

–          Rogerius magister, történetíró, ciszterci szerzetes többször járt Magyarországon, a tatárjárás is itt érte. Személyes élményeit 1244-ben megírta levélben János püspöknek, melyben éles szemmel elemzi azokat a társadalmi és politikai okokat, melyek a katasztrófához vezettek, első helyen az anarchiát jelöli meg. 1266-ban ezen a napon halt meg.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-736bb-efc7″][vc_column_text]KÉT KÉRDÉS

„Mindnyájan, akik erre jártok, nézzetek ide és lássátok: Van-e oly fájdalom, mint az én fájdalmam?” (Jeremiás siralmai 1:12)

John Griffin, aki egy vasúti felvonóhidat kezelt a Mississipi folyó mellett, egy napon magával vitte kisfiát is a munkába. Miután a hatalmas hidat felemelte, Griffin ebédelni ment, ám hirtelen meghallotta a Memphis Expressz füttyét, ahogy az átkelő felé robogott. A megfigyelőpontról leugorva az irányítókarhoz rohant. Lepillantva elállt a szíve dobbanása! Kisfia leesett a fogaskerekek közé, és az egyik lába beszorult. Kétségbeesetten próbált kitalálni valamilyen mentési tervet, de már nem volt idő. A fia ott volt bent – de négyszáz utas volt a vonaton! Griffin tudta, mit kell tennie. Arcát eltakarta, a másik kezével pedig megrántotta a kezelőkart, még éppen idejében ahhoz, hogy a híd leereszkedjen, mire a vonat átrobog rajta. Aztán felemelte a fejét, és könnyes szemmel nézett be az előtte elhaladó vonat ablakain. Üzletemberek közömbösen újságot olvastak, hölgyek kávét kortyolgattak, gyerekek fagylaltot ettek. Senki sem nézett a hídfelügyelő házikójára, senki sem pillantott le a vezérlőmű fogaskerekei közé. Griffin gyötrődve kiáltott fel: „Feláldoztam a fiamat értetek,emberek! Hát nem törődtök vele?” De a vonat dübörgése elnyomta a hangját, senki sem hallotta meg a szenvedő apa szavait. Ma, nagypénteken, amikor a keresztre gondolunk, ahol Isten feláldozta az ő fiát értünk, ő is ezt kérdezi: „Hát semmit nem jelent nektek ez az egész? Csak továbbmentek?” Van egy másik kérdés is: Mit tegyek akkor Jézussal, akit Krisztusnak mondanak?” (Máté 27:22). Az egyetlen jó válasz erre a kérdésre: „Még ma elfogadlak Megváltómnak és Uramnak!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-236bb-efc7″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Nagypéntek

„A szent húsvéti eseményben az Úr Krisztus megváltotta az embert, és tökéletes módon tisztelte Istent. Halálával legyőzte halálunkat, föltámadásával újjáteremtette az életet. Az Úr szenvedésének, halottaiból föltámadásának három napja ezért az egész egyházi év csúcspontja.” (Római misekönyv)[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]