2017. augusztus 22., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Menyhért – héber eredetű; jelentése: királyi fény.

Mirjám – a Mária eredeti héber formája.

[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A tehetség kevés. A jelentős eredményt felmutatóknál a tehetség lelkesedéssel és kemény munkára való képességgel párosul.”

Szendi Gábor

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-938ac8-300c”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szabó Czirill (Fenyvesvölgy, Ung megye, 1838. augusztus 22. –??). Főreáliskolai tanár. A gimnáziumot Ungváron kezdte, majd 1856-ban Szatmáron fejezte be. Még ebben az évben felvették a munkácsi görög katolikus egyházmegye növendékei közé. Bécsbe küldték a központi görög katolikus nevelőintézetbe, közben az egyetemen szláv nyelvet is tanult. 1867-69-ben ő adta ki Ungváron Szent Bazil Irodalmi Társaság Szvet című ruszin nyelvű irodalmi hetilapját, szerkesztője volt a társaság más kiadványainak is. 1869-ben Budapesten középiskolai tanári oklevelet szerzett orosz nyelvészetből, történelemből és földrajzból. 1870. március 2-án az ungvári gimnázium rendes tanárává nevezték ki.  1871. szeptember 12-én áthelyezték a szegedi magyar királyi főreáliskolához. 1879-ben egészségi állapota miatt szabadságolták. Munkácson telepedett le, majd a kassai állami főreáliskola tanára lett.  Ungvári tanár korában adta ki Orosz nyelvtan és Orosz irodalomtörténeti vázlat című munkáit.  1868-ban jelent meg az Orosz olvasmányok gyűjteménye.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Ezen a napon született 1970-ben Nagy Tímea sokszoros világ és kétszeres olimpiai bajnok vívó.

– Benkő Gyula színész születése (1918)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-78ac8-300c”][vc_column_text]„AZ ÚRBAN JÓ NEKEM”

„Az én békességemet adom nektek… Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.” (János 14:27)

Jézus békessége olyan biztonságérzetet ad, hogy bármi is történik, tudod: „az Úrban jó nekem.” Ő azt mondja nekünk: „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.” A Jézustól kapott békesség nem függ a körülményektől. Abból ered, hogy tudod, Isten gyermeke vagy, és Atyád, aki az egész világmindenséget irányítja, szeret téged, és a javadat akarja. Ezért van az, hogy emberek, akik mindenüket elvesztették, gyakran azt mondják, nem cserélnék el mindazt, amit így megtanultak, még akkor sem, ha visszakapnának mindent, amit elvesztettek. Joni Erikson Tada akkor fedezte fel ezt a természetfeletti békességet, amikor egy baleset miatt lebénult, Corrie Ten Boom pedig a náci haláltáborban talált rá. Elisabeth Elliot akkor ismerte meg, amikor a között az indián törzs között szolgált misszionáriusként, akik megölték a férjét. Azt írta: „Csak az elfogadás hoz békét, nem a beletörődés.” Nagy különbség! Creath Davis így fogalmazza meg: „A beletörődés azt jelenti, hogy megadod magad a sorsnak. Az elfogadás az, amikor Istennek adod meg magad. A beletörődés némán fekszik egy üres univerzumban. Az elfogadás fe4láll, hogy találkozzon Istennel, aki céllal és rendeltetéssel tölti meg a világegyetemet. A e beletörődés azt mondja: »Erre én képtelen vagyok.« Az elfogadás azt mondja: »Isten képes rá.« A beletörődés megbénítja az életet. Az elfogadás felszabadít a lehető legnagyobb kreativitásra. A beletörődés azt mondja: »Mindennek vége számomra.« Az elfogadás azt mondja: »Mivel még élek, mi a következő lépés, Uram?« A beletörődés azt mondja: »Micsoda veszteség!« Az elfogadás azt mondja: »Hogyan tudod ezt a szörnyűséget üdvösségemre használni, Uram?« A beletörődés azt mondja: »Egyedül vagyok.« Az elfogadás azt mondja: »Hozzád tartozom, Uram.«”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-28ac8-300c” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Boldogságos Szűz Mária királynő

Isten és az ember szeretete szorosan összefügg egymással. Máriában az Istent mindenekfölött szerető, mindenben igent mondó asszonyt ünnepeljük. Királynői méltósága számunkra öröm és megerősödés az Isten útján.

Bibliára alapozott ősi hagyomány szerint Mária Dávid király családjából származott. Az Angyali üdvözletben is véget nem érő királyi széket ígér az angyal (Lk 1, 33). A Jelenések könyvének Napbaöltözött Asszonya is csillagkoronával tűnik fel (Jel 12, 1). Ilyen rendíthetetlen méltósággal ünnepelte a keresztény világ ősidőktől fogva.

Az efezusi zsinaton, 431-ben évszázados, mindenütt ismert gyakorlatot szentesítettek dogmával, azóta Máriát mint “Isten Anyját” ünnepeljük (Deipara, görögül: Theotokosz).

Az ünnepet 1954-ben rendelte el XII. Piusz pápa, évenkénti ünneplési időpontot határozva meg Máriának erre a tulajdonságára.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]