2017. június 21., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]

[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c04e-5054″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Drugeth György, homonnai (? 1583 – Leskov, 1620. június 21.) 1603-1623 között Vendel nevű testvérével Ung megye főispánja, költő, erdélyi trónkövetelő, Drugeth Bálint unokaöccse. Fiatal korában Bocskai István lelkes híve és hű protestáns. Pázmány Péter, az ellenreformáció fővezére azonban akkora hatással volt rá, hogy 1610-ben visszatért a katolikus egyházba.

Ő az ungvári kir. kat. főgimnázium első alapítója. 1613-án Homonnán is létrehozott egy kollégiumot. A katolikus vallás érdekében való buzgólkodásért, a jezsuiták közbenjárására, megkapta az aranygyapjas rendet és kinevezték királyi főkamarásnak. 1611-ben részt vett a Báthory Gábor elleni hadjáratban.

A Habsburgok őt jelölték az erdélyi fejedelmi trónra, ennek megszerzésére fegyveres kísérletet is tett, sikertelenül.  Később a bécsi udvar intrikái révén támadtak gondjai, csak nehezen sikerült tisztázni magát a hűtlenség vádja alól. Lengyelországba menekült, ahonnan 1619 novemberében tért vissza 8000 főnyi lengyel és kozák sereggel. Seregéhez csatlakoztak birtokainak jobbágyai is, bosszúhadjárata azonban nem tartott sokáig. November 30-án a nagyidai táborból megadásra szólító levelet küldött a kassaiakhoz, akik ágyúkkal zavarták el követeit. A harcban járatlan parasztok vereséget szenvedtek a katonákkal szemben, Drugeth maradék csapatával ismét Lengyelországba menekült.

Leskov várában érte a halál 37 éves korában.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Raguzából hazahozzák a Szent Jobbot, ezt követően Mária Terézia 1771-ben elrendeli Szent István napjának aug. 20-án való megünneplését.

–         Bara Margit színésznő születése (1928).

–         Stróbl Alajos (1856) a magyar szobrászat kiemelkedő mestere. Negyven éven át a legfoglalkoztatottabb emlékműszobrász volt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c04e-5054″][vc_column_text]KÉSZSÉGES ÉS DACOS GYERMEKEK NEVELÉSE (2)

„Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől.” (Jakab 1:5)

Tegnap a készséges és a dacos gyermekeket hasonlítottuk össze. Minden szülő, akinek két vagy több gyermeke van, valószínűleg meg van áldva legalább az egyik fajtával. Amikor az egyik gyermek olyan, mint egy dinamitrúd, a másik viszont a kedvesség mintapéldája, akkor a szelíd, együttműködő gyermeket könnyen természetesnek vesszük. Ha van valami nem túl kellemes házimunka, akkor tőle várjuk el, hogy megcsinálja, mert anyának és apának nincs ereje a tigrissel megküzdeni. Amikor feltétlenül szükséges, hogy az egyik gyerek áldozatot hozzon vagy lemondjon valamiről, hajlamosak vagyunk azt választani, aki nem panaszkodik olyan hangosan. Ilyen körülmények között a készséges gyermek húzza a rövidebbet. Az ilyen méltánytalanság következményei nyilvánvalók. A kötelességtudó gyermek egy idő után haragossá válik. Tehetetlennek érzi magát, és a felszín alatt neheztelés forr benne. Olyan, mint az idősebb testvér a tékozló fiú példázatában (ld. Lukács 15:11-32). Ő nem lázadt fel az apa ellen, de neheztelt azért, hogy a felelőtlen gyermek több figyelmet kapott. Ez tipikus! Ezért meg kell próbálnod egyensúlyt találni a készséges gyermeked vonatkozásában. Gondoskodj róla, hogy ő is elegendő figyelmet kapjon. Segíts neki módot találni arra, hogy erőszakos testvérével elboldoguljon. És ésszerű határokon belül engedd, hogy maga dönthessen. A gyermeknevelés nem egyszerű. Még a „legkönnyebb esetekhez” is a legnagyobb erőfeszítésünk kell – és Isten bölcsessége. Ez pedig mindenkinek elérhető: „ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja” (Jakab 1:5)

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c04e-5054″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Gonzága Szent Alajos szerzetes

1568-ban született a lombardiai Mantova közelében a Castiglione hercegi családból. Édesanyjától jámbor nevelést kapott. Már fiatal korában megtanulta, hogy heves természetét fékeznie kell. Apród volt Firenzében, majd Madridban II. Fülöp király udvarában. Komolysága és vallásossága már akkor feltűnt. A hercegséghez való jogát átengedte öccsének és 17 éves korában belépett a Jézus Társaságba, miután hosszas kérés után apja megadta erre az engedélyt. Szerzetesnövendék volt Rómában, amikor ott kitört a pestisjárvány. Önfeláldozóan ápolta a betegeket, majd őt is elragadta a járvány. 1591. június 21-én halt meg, Rómában.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]