2017. május 5., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Györgyi – a Georgina női név magyarosítása.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Az ember csak ott egészen ember, ahol játszik.”

Friedrich Schiller

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936214-cf7c”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Fedák Sári (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 5.) Színésznő. Édesapja Bereg megyei főorvos. 1898-ban Rákosi Szidi színésziskolájának növendékeként tűnt fel a Gésák (Jones) című operett egyik epizódszerepében a Magyar Színházban. Az iskola elvégzése után egy évadot Pozsonyban töltött, majd a Népszínházban, a Király, a Magyar, a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban játszott felváltva. Vérbeli operettszínésznő volt. Nagy tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma és szuggesztív egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját. Ady Endre nagyváradi vendégjátéka után a Nagyváradi Napló 1902. május 3-i számában azt írta róla: „A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar végigsöpört ott mindent. Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat”. „Ma Fedák Sárit rettenetesen gyűlölik, s fanatikusan imádják. Színházakat emel és tör le, jámbor vidéki helyeket forgat fel, ünneplik, hetenként három-négy milliomossal jegyzik el, legendákat tudnak róla, ócsárolják, de emlegetik folyton mindig. Hát ez kérem, nagyság.”

Realista ábrázolásmódja és átélőképessége révén komoly, sőt tragikus jellegű szerepekben is kitűnt. Ilyen volt Kamilla (Molnár Ferenc: Farsang) és Gárdonyi Fehér Annájának szerepében.

Kapcsolatát szülővárosával élete végéig fenntartotta. A Bereg című lap többször beszámolt sikereiről vagy szülőföldjén való fellépéseiről. 1900-ban például Rákosi Szidivel látogatott el Beregszászba és Ungvárra. 1904. szeptember 24-én a beregszászi vármegyeháza nagytermében Huszka Jenővel és Szilágyi Arabella operaénekesnővel adott egy jótékonysági hangversenyt, kiváltva a Bereg megyeiek lelkes ünneplését.

Külföldi színpadokon is gyakran szerepelt. Fellépett Berlinben, Prágában, az Egyesült Államokban.

1944-ben a bécsi Donausender rádió aktív munkatársa lett, ezért a népbíróság 1946-ban börtönre ítélte.

Többé nem lépett színpadra.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Medgyasszay Vilma színésznő születése (1885). Fedák Sári oldalán nagy sikert aratott Kacsóh János vitézénekIluskájával. Valódi műfaja a kicsit pajzán, kicsit szentimentális dal volt.

–          Radnóti Miklós költő születése (1909). A modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése. A szerbiai Bor melletti lágerben munkaszolgálatos volt 1944-ben, itt írta utolsó műveit. Társaival együtt Abda mellett lőtték agyon. Az áldozatokat a község határában tömegsírba temették. Holttestét 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét (az ún. Bori noteszt), benne utolsó verseivel.

–          Bujtor István színész ezen a napon született 1942-ben.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76214-cf7c”][vc_column_text]NEM SZÜLETÜNK VEZETŐNEK, HANEM AZZÁ VÁLUNK!

„Ki vagyok én, hogy elmenjek a fáraóhoz, és kivezessem Egyiptomból Izráel fiait?” (2Mózes 3:11 RÚF)

Miért hív el Isten olyan embereket, akik nem feltétlenül érzik magukat alkalmasnak? Hogy ne önmagukra, hanem őrá támaszkodjanak. Amikor Isten elhívta Mózest, ő azt kérdezte: „Ki vagyok én, hogy elmenjek?” Amikor Isten elhívta Gedeont, ő így felelt: „én a legkisebb vagyok atyám házában” (Bírák 6:15). Amikor Isten elhívta Salamont, ő azt mondta: „én még egészen fiatal vagyok, nem értek a kormányzáshoz” (1Királyok 3:7). Amikor Isten elhívta Jeremiást, ő így válaszolt: „nem értek a beszédhez” (Jeremiás 1:6). Mégis nagyszerű vezetőkké váltak. Hogyan? Úgy, hogy igent mondtak Isten hívására, tanultak a hibáikból, bölcsebbé lettek, és minden nap Istenből merítettek erőt. Nos, akár nagynak, akár kicsinek tűnik Istentől kapott megbízatásod, fel tudsz nőni hozzá. Egy énektanár egyszer azt mondta a híres amerikai énekesnek, Mary Martinnak, hogy silány hangja van, és sosem fogja sokra vinni a zenei téren. Mary azonban eltökélte, hogy nem így lesz, és több mint fél évszázadon át a legnépszerűbb énekesnő volt, számos filmben és musicalben szerepelt. Eltökéltséggel és önfegyelemmel leküzdötte állítólagos hiányosságát. A görög államférfinak, Démoszthenésznek gyermekkorában olyan beszédhibája volt, ami miatt szégyellt mások előtt beszélni. De hosszú órákat töltött a tengerparton fáradhatatlanul gyakorolva, hogy leküzdje problémáját – végül ő lett kora egyik leghíresebb szónoka. Lehet, hogy nincs veled született adottságod a vezetésre, de Isten irányítása alatt vezetővé válhatsz. Miért? Mert bár neked talán vannak korlátaid, de Istennek, aki benned él, nincsenek!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]