2017. október 5., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Aurél – latin eredetű; jelentése: aranyos.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az élet minden borzalom ellenére gyönyörűséges, és minden gyönyörűség között a legszebb, legédesebb az ifjúság.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937484-4105″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lehoczky Tivadar (Fucsine, 1830. október 5. – Munkács, 1915. november 25.) Régész, történész, néprajzkutató. Elemi iskoláit és a gimnáziumot Rózsahegyen végezte, majd Rozsnyón tanult. 1847-ben beiratkozott a kassai jogakadémiára. 1848 júniusában beállt honvédnek. Tüzérként harcolt a kassai, a szegedi, a temesvári és a lugosi csatában. A szabadságharc bukása után Kassán folytatta tanulmányait. 1852-ben telepedett le Munkácson. Egy évvel később letette a bírói vizsgát Munkácson osztrák törvényből és közigazgatásból. 1861-ben Pesten a Királyi Tábla előtt kitűnőre vizsgázott a magyar köztörvényekből. 1863-ban ügyvédi vizsgát tett váltó-és hiteltörvényekből 1865-től a Schönborn grófok tulajdonát képező munkácsi és beregszentmiklósi hitbizományi uradalmak főügyésze volt. Gyűjtötte a vidék történelmi múltjára vonatkozó okmányokat, régi könyveket, érméket. Tizenegy könyvet és közel háromszáz történelmi, néprajzi, honismereti és nyelvészeti tanulmányt írt. Az 1850-es években a Magyar Hírlap, a Vasárnapi Újság, a Szépirodalmi Közlöny hasábjain jelentek meg írásai. Egy 1860-ban Munkács közelében talált bronzlelet a régészet felé terelte érdeklődését. Első régészeti írása a nyalábvári ásatásokról 1863-ban jelent meg. A 60-as években Erdélyi János hatására a Bereg megyei ruszinok szokásainak és népdalainak kutatásával foglalkozott. Népdalfordításainak gyűjteménye 1864-ben jelent meg Erdélyi János kiadásában. A magyar-orosz nép közmondásai és példabeszédei című gyűjteménye pedig 1877-ben látott napvilágot. Legjelentősebb műve a háromkötetes Beregvármegye monographiája (Ungvár, 1881 1882). Kutatói munkássága mellett műemlékvédelemmel is foglalkozott. 1876-ban a m. kir. vallási és közoktatási miniszter a Magyarországi Műemlékek Bizottsága kültagjának nevezte ki. Lehoczkynak köszönhetően a magyar parlament 1898-ban napirendre tűzte a munkácsi vár helyreállításának kérdését. Munkásságára felfigyelt a tudományos világ is. Gyűjteményeit számos alkalommal mutatták be Magyarországon és külföldön. Gyűjteményéből múzeumot szeretett volna létrehozni, de életében ez nem sikerült.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Szabó Magda író, (1917) pályáján mind meghatározóbbá vált az önéletrajzi ihletés és a nemzeti múlt iránt érzett érdeklődés. Régimódi történetében családjának történetéről ír.

Kormányhatározat született: a Szent Koronát az országházban kell elhelyezni (1999).

Xantus János író, természetkutató, néprajztudós születése (1825).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77484-4105″][vc_column_text]AZ IMÁDSÁG HÁROM ALAPPILLÉRE

„…Akkor kezdték segítségül hívni az Úr nevét.” (1Mózes 4:26)

A Bibliában legelőször így olvasunk az imádságról: „Akkor kezdték segítségül hívni az Úr nevét.” Te vajon milyen gyakran hívod segítségül az Úr nevét? Csak akkor, ha bajban vagy? Akkor, ha épp templomban vagy? Időnként? Soha? Ha azt mondod, nem tudod, hogyan kell imádkozni, próbáld ki a három alappillért: 1) Imádat. Úgy lehet meghitt, bensőséges kapcsolatot építeni valakivel, ha a másik személyre összpontosítunk. Változtass a megszokott ima-mintádon; kelj fel korán reggel, és kérdezd meg Istent: „Uram, van valami, amit ma megtehetek érted?” 2) Kérés. Az esetek nagy többségére vonatkozóan Isten már kijelentette akaratát Igéjében, tehát olvasd azt! Ha tudod, hogy kérésed összhangban áll az Igével, akkor bátran, bizakodva imádkozhatsz. Használd a hitedet! Isten legnagyobb vágya, hogy higgyünk neki – a körülmények, az érzéseink és az ellentmondó vélemények ellenére is. Jézus azt mondta: „…higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek” (Márk 11:24). 3) Elfogadás. Isten azt mondta Habakuk prófétának: „…ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik… ha késik is, várd türelemmel…” (Habakuk 2:3). Isten megérti, hogy szeretnéd siettetni a dolgokat, de ő mindig a te érdekeidet szem előtt tartva dolgozik. Ő valóban akar válaszolni, ez nem kérdés, ha az ő akaratával megegyezően imádkozol (ld. 1János 5:14). Válasza azonban szíved állapotától függ, és attól, hogy kész vagy-e kezelni azt, amit neked akar adni. Ahelyett tehát, hogy nyaggatnád, mint egy kisgyerek, nőj fel, és mondd: „Uram, te megígérted, én elhiszem, és ez elég.”

 A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]