2018. április 2., húsvét hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Áron – héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A húsvét a vallás ünnepe. A vallás ad híveinek megnyugvást, hitet, föltámadást és mennybéli üdvösséget, nagypéntek pedig adja az emberi dokumentumok dokumentumát, a keresztrefeszítés igazságát, az apostolság tanulságait… Oh, boldogok a hívők, kik ma sírnak, zokognak, de tudják, hogy már holnap este hallelujázni fognak.”

Ady Endre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93fc5f-65a1″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM

Húsvéthétfő

A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniillik gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt.

A locsolás jutalma országszerte az étellel-itallal kínáláson felül a piros vagy hímes tojás. A tojás ősi termékenységszimbólum, a keresztény egyházi szimbolikában pedig a feltámadás jelképe és a 12. század óta szentelmény. A húsvéti tojások festésére a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat használtak. Leggyakrabban hagymalével festettek, de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából, a bürökből zöldet, a lencse levéből kéket.

A tojásdíszítés, tojáshímzés módja a viaszolás és a karcolás. Az írószerszám üveg, bádog- vagy cserépedény, amihez tollcsévét erősítenek. Ebből engedik a meleg, folyékony viaszt a tojásra. A tojás festése során a viasszal megrajzolt mintákat a festék nem fogja meg. Végül a viaszt letörlik, majd zsíros ruhával, szalonnahéjjal átdörgölik a tojást, hogy fényes legyen. A díszítés másik módja a karcolás. Ilyenkor a megfestett tojásra karcolják a díszítményt. A díszítőmotívumok lehetnek kerámia- és hímzésminta utánzatai, geometrikus díszek, sőt életképek, feliratok is.

Vannak egyszerűbb díszítési módok, például a festett tojásra sósavval rajzolnak mintát, vagy levelet kötnek a tojásra, ezután főzik meg a hagymahéjban, és a levél erezete adja a mintát. Ügyes kovácsmesterek ún. patkolt tojást is készítenek lágy fémdíszekkel. Ma már kereskedelmi forgalomban kapható színezőkkel és matricákkal díszítik a tojásokat.

Az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete újabb keletű hagyomány, feltehetően német nyelvterületről terjedt el a városi polgárság, majd a falusi lakosság körében. Mindenesetre a szapora nyúl – a tojás mellett – ugyancsak a termékenységet szimbolizálja. A kereskedelem, az édesipar és a propaganda hatására ma már országszerte elterjedt a gyermekek húsvéti megajándékozása. Fészekbe „tojik” a nyuszi piros tojást, tojáscukrot, csokoládé nyuszikat. A fészket a gyerekek csinálják friss tavaszi fűből.

Húsvétvasárnap és -hétfőn már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Corvin János, Korvin, hunyadi gróf és liptói herceg (Buda, 1473. április 2. – 1504. október 12.) Mátyás király és Edelpeck Borbála bécsi polgárleány fia. Mátyás király neki ajándékozta Munkácsot és a munkácsi birtokot. 1493. február 7-én Corvin János Munkácson kelt rendeletében megerősítette a város szabadságjogait. 1494. augusztus 18-án Naményban kelt oklevelében mint Szlavónia, Opavia és Liktovia  hercege megengedte, hogy a sertések után járó tizenötödöt Munkács pénzben fizethesse, ami minden hízó után 4 dinárt jelentett.

1496-ban Corvin János feleségül vette Frangepán Bernát és Aragóniai Katalin lányát, Beatrixot. Feltehetően tőlük kerültek Galeotto Marcio Mátyás király tetteit megörökítő írása, több Mátyás királyról szóló mű és Janus Pannonius költeményei Perényi Gáborné Frangepán Katalinhoz a királyházi Nyalábvárba.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Puskás Ferenc, az „Aranycsapat” kapitánya ezen a napon született 1927-ben. „Öcsi” az 1956-os forradalom után külföldön maradt, s a Real Madrid játékosaként világhírnévre tett szert. Világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bajnok, Világ-, Európa- és spanyol válogatott, többszörös gólkirály és sikeres edző volt. A rendszerváltás után hazatért, súlyos betegsége évekig kórházi ágyhoz kötötte, haláláról az egész világon megemlékeztek, a budapesti stadion az ő nevét viseli, a nemzet halottját tízezrek kísérték végső nyughelyére, a Szent István Bazilikába.

Felavatják a 2. metró első, Örs vezér tere – Deák tér közötti szakaszát (1970).

Megjelent az első magyarországi politikai néplap, a Munkások Újsága (1848).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7fc5f-65a1″][vc_column_text]BOLDOG REMÉNYSÉG

„…várjuk a mi boldog reménységünket…” (Titusz 2:13)

A feltámadás boldog reménysége nem olyan, mint a lottó, ahol milliók közül csak egy ember nyeri meg a főnyereményt. Nem is csupán ábrándos kívánság, amit a gyászolók vigasztalására találtak ki. Ez a remény bizonyosságra épül. Jézus azt mondta: „mert én élek, és ti is élni fogtok” (János 14:19). Pál így ír erről: „… a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi” (1Korinthus 15:23). Pál a Korithusban élő keresztyéneknek írt, akik a görög filozófián nevelkedtek, és a túlvilágot az árnyak birodalmának képzelték el. Valaki próbálta meggyőzni őket arról is, hogy a holttestek nem támadnak fel, sem az övéké, sem Krisztusé. Az apostol nem bírta elviselni a gondolatot, hogy a hívek olyan tévedésben élnek. Ezért egy nagyszerű ügyvéd ékesszólásával érvel, és ismerteti a tényeket: Jézus „feltámadt harmadik napon, és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még mindig élnek, néhányan azonban elhunytak. Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. Legutoljára pedig, mint egy torzszülöttnek, megjelent nekem is.” (1Korinthus 15:4-8). Hány tanú volt? Néhány? Nem, százak! És nem csupán egy kísértetet láttak, nem érzékcsalódás áldozatai voltak. Természetesen sokszor elhangzik a közhely: „emléke örökre szívünkben él.” Jézus követői nem ezt mondták. Ők személyesen találkoztak vele. Ha Megváltódként bízol Krisztusban, egy napon te is szemtől szemben megláthatod őt. Amikor meghalunk, lelkünk hozzá tér, és amikor ő visszajön, feltámadott testünkben találkozunk vele, „és így mindenkor az Úrral leszünk” (1Thesszalonika 4:17). Ez igazán csodálatos!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2fc5f-65a1″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Paolai Szent Ferenc remete

1416-ban született a calabriai Paola közelében. 15 éves korában kapta az indítást a remetei életre, és kemény önsanyargatással, buzgó imával mélyült benne az életszentség. Már 19 éves korában sokan csatlakoztak hozzá. 1452-ben hozzákezdtek a templom és a kolostor építéséhez. 1474-ben „Assisi Szent Ferenc remetéi” néven IV. Sixtus pápa megerősítette a „minimiták” rendjét. A Rend a legszigorúbb böjtben, a betegek és rászorulók szolgálatára rendelte magát. A rendalapító, Paolai Szent Ferenc munkáját igen sok csoda kísérte. Franciaországban halt meg 1507 Nagypéntekén. X. Leo pápa avatta szentté.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]