2018. január 10., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Melánia – görög eredetű; jelentése: fekete, sötét.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Minden egyes gyermek egy csoda. Nem lehet tudni, hogy kiben mi lakozik: egy új Ady Endre vagy épp Blaha Lujza. Ha ajtót nyitunk előttük, esélyt adunk nekik, hogy kibontakoztassák a személyiségüket, a tehetségüket. Nem kell hozzá mást tenni, csak egymásból a jót „kiszeretni”.”

Böjte Csaba

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932824-5669″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Várady-Stenberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1922. február 12.) Történész professzor, az ungvári egyetem tanára. Tanulmányait szülővárosában a zsidó elemi iskolában kezdte, majd a gimnáziumban folytatta.  A középiskola tizedik osztályát már  a szovjet uralom alá került besszarábiai Benderiben végezte el. 1941- 42-ben az észak-kaukázusi Kubány vidékén kisegítő traktoros. 1942-43-ban beiratkozott a háború elől a dél-uráli Cskalov (Orenburg) városába kitelepített Kisinyovi Tanárképző Főiskolára. Innen került a leningrádi egyetem történelem tanára. Tanárai arra biztatták, hogy foglalkozzon a magyar történelemmel. A Szaltikov-Scsedrin közkönyvtárban már ekkor rábukkant Hess András budai krónikájának 1473-as kiadására. 1949-ben került az ungvári egyetemre, ahol gyakornokként, docensként, majd professzorként dolgozott 1989-ig. 1989-90-ben, már nyugdíjasként főmunkatársa lett az ungvári Szovjet Hungarológiai Központnak. 1956-ban Kijevben az Ukrán Tudományos Akadémián megvédte kandidátusi disszetációját, amelynek témája: Felszabadító háború Magyarországon a XVIII. század elején és az egykorú orosz-magyar kapcsolatok. 1970-ben a leningrádi Herzen Tanárképző Főiskola rendezte meg az Oroszország és Magyarország 1849 és 1904 közötti kapcsolatairól írott nagydoktori értekezésének  tudományos vitáját. Számos forrásfeltáró tanulmányt és tudománynépszerűsítő cikket publikált az orosz –magyar és a magyar-ukrán történelmi, irodalmi és kulturális kapcsolatok, valamint a kárpátaljai helytörténet tárgyköréből a moszkvai, leningrádi, budapőesti folyóiratokban, a Kárpáti Igaz Szóban, a Kárpáti Kalendáriumban, a Kárpátaljában és a Hatodik Sípban. Munkatársa volt számos lexikont összeállító szerkesztőbizottságnak: a Bolsaja Szovetszkaja Enciklopegyijának, a Szovetszkaja Isztoricseszkaja Enciklopegyijának, a Ragyanszka Enciklopegyija Isztoriji Ukrajininak, társszerzője számos fontos tudományos monográfiának. Négy önálló kötete is megjelent. 1989-ben a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével, 1991-ben a Lotz János-emlékéremmel tüntették ki.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Mécs Károly színészt (1939) főleg lírai, szerelmes szerepkörben foglalkoztatták, gyakran szerepel a rádióban és a szinkronstúdióban.

Medgyesy Ferenc, Kossuth-díjas szobrász 1881-ben ezen a napon született. Az egyiptomi, az ógörög és az etruszk művészet nagy hatással volt művészetére, a tipikusan magyar hangvételű, statikus jellegű szobrászat egyéni ízű képviselője.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72824-5669″][vc_column_text]KÉSZÍTSD FEL ŐKET A SERDÜLŐKORRA!

„Már egy gyermek tetteiből is fel lehet ismerni, hogy tiszta és helyes-e, amit tesz!” (Példabeszédek 20:11)

Amikor a serdülőkor jeleit látod gyermekeden, ideje elbeszélgetni vele. Kistizenéves gyermek szülőjeként a feladatod hasonló egy fociedzőéhez, aki nyár végén és ősz elején foglalkozik a csapatával. Hamarosan lesz az első meccs, amikor felkészítésre edzésre közvetlenül már nem lesz lehetőség. Ezért az edző összegyűjti a játékosokat az öltözőben, és elmond még egy utolsó beszédet, mielőtt pályára lépnének. Emlékezteti őket a játék alapjaira, és biztató szavakat mond a győzelemről. Hasonlóképp egy kistizenéves szülőjeként már megtanítottad neki óvodás és kisiskolás korában, hogy mi a jó és mi a rossz, miben higgyen és hogyan viselkedjen. Most hamarosan elkezdődik a serdülőkornak nevezett nagy megmérettetés, és a csapatod kilép a pályára. Attól kezdve nagyon kevés lehetőséged lesz a szülői tanácsadásra. Egy keresztyén pszichológus azt javasolja a szülőknek, hogy tizenegy-tizenkét éves gyereküket vigyék el „serdülőkorra felkészítő” kirándulásra, amikor az erkölcsi értékeket és családi alapelveket átismétlik és hangsúlyozzák; felvilágosítják őket a szexualitásról és a serdülőkor testi változásairól, a társadalmi nyomásra való viszonyulásról, és más alapvető fontosságú dolgokról, amiket meg kell beszélni. Ha ezt megtetted, már csak két dolgod maradt: 1) Biztosítsd őket szeretetdről, arról, hogy mindig ott leszel számukra, és hogy ez sohasem fog változni. 2) Imádkozz értük minden nap. Sőt, ne csak imádkozz, hanem bízz is az ima erejében: „nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének” (Jakab 5:16).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]