2018. január 15., hétfő

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Loránd – a Lóránt régies változata.

Lóránt – germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész..[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nagyon sokáig tart, amíg az ember nem ért meg semmit.

Edward Dahlberg

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93e86b-fbd4″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

György Endre (Huszt, 1848. március 18. – Budapest, 1927. január 15.). Földművelésügyi miniszter, közgazdasági író, az MTA tagja. Középiskoláit Huszton és Máramarosszigeten végezte, a jogot Debrecenben és Pesten. 1870-től a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium vasúti osztályán dolgozott. Több tanulmányutat tett Európa országaiban, többek között Angliában és Oroszországban. Vasúti szakemberként különösen a vicinális vasutak létesítésében szerzett érdemeket. 1878-tól az Ugocsa megyei halmi kerület országgyűlési képviselője, 1887-90-ben Bereg megye munkácsi kerületét képviselte. Sokat tett a népbankok, szövetkezetek fejlesztéséért. Állandó tagja volt a Máramaros-Ugocsa megyei egyházmegyének, a tiszántúli református egyházkerületnek. 1877-től 1896-ig  a Nemzetgazdasági Szemle, 1879-től 1886-ig a Vasúti és Közlekedési Közlöny szerkesztője, 1891-től a Magyar Hírlap belső munkatársa, 1905-ben földművelésügyi miniszter, 1919-től az MTA nemzetgazdasági bizottságának titkára. 1891. augusztus 6-án Munkács díszpolgárává választották. Péterfalvi kastélya jelenleg képtár.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Teller Ede, magyar származású amerikai fizikus (1908) elsők között tanulmányozta a termonukleáris reakciókat, jelentős szerepe volt az amerikai hidrogénbomba előkészítésében.

Megnyitották a pesti Vigadót (1865). 

Megjelenik az első magyar sportlap, „Lapok a lovászat és a vadászat köréből” címmel (1857).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7e86b-fbd4″][vc_column_text]Ő MINDIG EGY LÉPÉSSEL ELŐTTED JÁR (3)

„Nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás.” (Zsoltárok 91:10)

A kilencéves Keith Pulles számára a családi úszómedence téliesítése jelentette a nyár végét. Visszaemlékezésében így ír: „Komor hangulatban néztem az ablakból, ahogy apa kinyitott egy edényt, és vegyszert kezdett szórni a medencébe. Aztán egy másik dobozt nyitott ki, és annak tartalmát is beleöntötte: »Jó sok cucc ez egyetlen medencéhez « – gondoltam. Abban a pillanatban megcsörrent a telefon, én pedig odaszaladtam, hogy megnézzem, ki hív. »Ismeretlen hívószám.« Anya és apa figyelmeztettek, hogy ne beszéljek idegenekkel, de aznap egy belső hang azt mondta: »Vedd fel!« A késztetés annyira erős volt, hogy felvettem a telefont, és beleszóltam. »Steve Pullest keresem« – mondta az ismeretlen hang. Bizonyára valamilyen ügynök lehet, gondoltam, de valamiért még is azt mondta: »Várjon, mindjárt hívom.« Kezemben a telefonnal kimentem, és kiáltottam apának, hogy telefonja van. Apám előjött a hátsó kertből, átvette a telefont. »Halló, tessék! Ki az?« – kérdezte. Néhány másodperc múlva elvette a telefont a fülétől és kikapcsolta. »Nem volt benne senki« – mondta. Hirtelen hatalmas durranást hallottunk a hátsó kert felől. »A medence!« – kiáltott apám. Kiderült, hogy két olyan vegyszert kevert össze, amit nem lett volna szabad. A vegyület felrobbant, és mérgező gázok szabadultak fel… ha abban a pillanatban apa ott lett volna, belehalt volna. Ismeretlen hívó? Nem hinném. A hívó fél a mi számunkat hívta, és apámat kérte a telefonhoz.” A zsoltáros azt mondta: „nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás.” Isten ma is vigyáz rád és szeretteidre.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2e86b-fbd4″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Remete Szent Pál

A thébai remeték atyja. A Déciusz-féle üldözéskor (250) a thébai hegyek közé menekült, és ott egy sziklabarlangban hatvan évig élt minden embertől távol: elmélkedésben és önmegtagadásban, míg 113 éves korában a 96 éves Remete Szent Antal rá nem talált. Legendás életének történetét Szent Jeromos írta le. Holttestét 1381-ben Nagy Lajos királyunk megkapta Velencétől, és a budaszentlőrinci pálos kolostorban helyezték el, amely a Remete Szent Pálról nevezett Pálos rend központi háza volt.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]