2019. november 3., vasárnap

Gál Adél Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Győző – a Viktor magyarító lefordítása.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az erény mindenekelőtt következmény. Embereim megromlása mindenekelőtt az embereket megvalósító ország romlása.”

Antoine de Saint-Exupéry

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937330-975c”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bonkáló Sándor (Rahó, 1880. január 22. – Budapest, 1959. november 3.) Szlavista filológus, irodalomtörténész, műfordító. Elemi iskoláit Rahón végezte, majd Ungvárra került a piaristákhoz, aztán a máramarosszigeti gimnáziumban tanult. Beiratkozott az ungvári teológiai líceumba is, de nem szentelték fel, kilépett a papneveldéből. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. Asbóth Oszkár irányításával szláv filológiát tanult. 1906-tól a szegedi, majd a gyöngyösi gimnázium tanára. 1910-ben megvédte A rahói kisorosz nyelvjárás leíró hangtana című doktori disszertációját. 1913-ban ösztöndíjjal Oroszországba utazott. 1917-től orosz nyelv és irodalom szakos egyetemi magántanár, 1919-től a Pázmány Péter Tudományegyetem rutén nyelv és irodalom tanszékének vezetője. 1924-ben politikai okok miatt nyugdíjazták, de azután is folytatta kutatásait; számos ukrán és orosz irodalommal és történelemmel foglalkozó cikke és tanulmánya jelent meg, orosz klasszikusok műveit fordította magyarra.  1945-ben visszavették az egyetemre, de bírálta az akkori kultúrpolitikát, ezért állásából felmentették.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.) 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Széchenyi István birtokainak egy éves jövedelmét felajánlja a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására (1825).

Döbrentei Kornél író, költő (1946) volt segédmunkás, kocsikísérő, raktáros, tengerész. Politikai nézetei miatt mellőzik, ám kiemelkedő tehetségével számos elismerésben volt része, Ballasi-karddal tüntették ki

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77330-975c”][vc_column_text]József három öltözéke (1)

„Izráel Józsefet minden fiánál jobban szerette, mert öregkorában született, és egy tarka ruhát csináltatott neki.”

(1Mózes 37:3)

Nézzük meg József háromféle öltözékét, melyek a keresztyén életről adhatnak képet. Első az üdvösség ruhája. Figyeld meg: ez az apa ajándéka, József egy fillért sem fizetett érte, egyetlen öltést sem varrt benne, egyetlen centiméter anyagot sem adott hozzá. Ez a lényege az üdvösségünknek is, nem igaz? A Biblia azt mondja: „kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka, nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék” (Efezus 2:8 – 9). Józsefet testvérei féltékenységből és neheztelésük miatt bedobták egy kiszáradt kútba, ruháját pedig egy kecskebak vérébe mártották, hogy apjukkal elhitessék, vadállat ölte meg öccsüket. Ez egy másik szimbólum. „Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől” (1János 1:7). Az ószövetségi időkben, ha valaki bűnt követett el, áldozatai bárányt kellett vinnie az oltárhoz, ahol a pap az ember bűneiért az állat vérét ontotta. A pap nem az embert vizsgálta meg, hanem a bárányt. Ha a bárány hibátlan, „méltó” volt, akkor elfogadták elégtételként a bűnökért, és a vétkes bocsánatot nyert. Ezért abban a pillanatban, amikor beismered a bűneidet és így imádkozol: „Atyám, Jézusnak, az Isten Bárányának nevében jövök hozzád”, te is bocsánatot nyersz, és Isten elfogad. „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:16).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27330-975c” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Porres Szent Márton szerzetes

Kemény, alázatos életet élt Márton, a gyógyszerészből lett domonkos szerzetes. Tudását a szegények javára használva mutatta meg Isten bölcsességét a környezetében, és nyerte el a jutalmat, a boldog örök életet. Használjuk fel mi is tudásunkat, tehetségünket környezetünk javára és az Isten dicsőségére.
PORRES SZENT MÁRTON 1579. december 9-én született Peruban, Limában. Édesanyja néger, édesapja spanyol nemesember volt, ő keverék tipus, úgynevezett mulat volt. Emiatt társadalmilag alacsonyabb szinthez tartozott. Apja is magára hagyta, mert mint kormányzó nem tarthatta házában két mulat gyermekét. Anyja gondos keresztény nevelésben részesítette, Martinico (Mártonka) példaképe lett társainak.
Gyógyszerészetet, borbélymesterséget és seborvosi ismereteket tanult, elismert és jóhírű gyógyítója volt a környék betegeinek. Minden reggel szentmisén vett részt azután sötétedésig betegeivel foglalkozott. A hír és tekintély zavarta, ezért domonkos szerzetes lett, „oblatus”. 1603. június 2-án vették fel hivatalosan, laikus testvérnek. Ettől kezdve mint betegápoló testvér dolgozott példamutatóan. Társai már ekkor szentnek tartották. A kolostoruk lassan kórházzá változott, elöljárója megütközésére.
Sokat tett a szegényekért, élete kemény és alázatos volt, önfegyelmezése kitűnt, mélységesen tisztelte az Oltáriszentséget. Vezeklése és szigorú életvitele nagyon legyengítette, és amikor 1639 végén tifuszt kapott, szervezete nem bírt ellenállni. 1639. november 2-án halt meg a Hiszekegy imádkozása közben, amikor az „és emberré lett” szavakhoz ért. 1837-ben XVI. Gergely pápa boldoggá, 1962-ben XXIII. János pápa szentté avatta. Védőszentje az orvosi és ápolói szervezeteknek.
Példája:
Nem a származás, vagy szakma fontos!
Az Oltáriszentség az Élet kenyere!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]