2019. október 25., péntek

Gál Adél Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Bianka – a Blanka név olasz formájából.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Mindenkinek szüksége van sikerélményre is, hiszen éppen ez lendít át a bizonytalanságon, a holtponton.”

Kemény Dénes

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f5de-7895″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kiss Imre (Nagyszombat, 1631. november 3. – Bécs, 1683. október 25.) Jezsuita pap, Báthory Zsófia gyóntatója. 1648-ban lépett a rendbe. Tanulmányait szülővárosában és Grazban végezte, ahol néhány évig tanítóskodott. Azután a fiatal Rákóczi Ferenc nevelője lett. 1663-tő 18 éven keresztül volt Munkácson és Sárospatakon a család gyóntatója. Hosszú időt töltött Báthory Zsófia mellett a munkácsi várban. Bécs török ostromának idején a városban tartózkodott, és éjjel-nappal ápolta a sebesült katonákat. A pestis áldozata lett. Műveit főleg magyar nyelven írta. Mint egyházi író, buzgón védte a katolikusok akkor elnyomott ügyét. Erős vitába keveredett Pósaházi János sárospataki református tanárral. Számos nyers hangú polemikus művet írt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kovács Kati énekes (1944) két táncdalfesztivál győztese (Nem leszek a játékszered! Add már uram az esőt!)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f5de-7895″][vc_column_text]

Bűnös hajlamok (6)

„Utaimat megfontolom, lépteimet intelmeidhez igazítom.”

(Zsoltárok 119:59)

Gondolkodók. A gondolkodók szeretnek mindent tudni. Ők a kutatók, a tudósok és a feltalálók köztünk. Szeretnek felfedezni olyan igazságokat, amire még senki más nem jött rá, és különleges tudásuk, képességeik és hobbijaik vannak. Csodálatos az emlékezőtehetségük az érdeklődési körüket illetően. A negatív oldala ennek, hogy a gondolkodók hajlamosak az introvertáltságra, szeretnek a saját kis külön világukban élni. Nos, mi az a bűn, aminek a csapdájába könnyen beleesnek a gondolkodók? a) Érzéketlenek mások felé. A gondolkodók számára néha fontosabb, hogy igazuk legyen, mint az, hogy szeressék a környezetükben élőket. Gyakran nem tudják kimutatni érzéseiket vagy vonzalmukat. Hajlamosak arra, hogy érzéseiket indirekt módon vagy gesztusokkal fejezzék ki, ezért adakozók helyett inkább elfogadóknak tűnhetnek. Nem szeretnek veszíteni a vitákban, és nem örülnek, ha félbeszakítják őket. Kedvelik a magányt, szeretnek órákon, vagy akár napokon át egyedül lenni. Ez nem azt jelenti, hogy kisebb az igényük a kommunikációra és a személyes kapcsolatra. A gond az, hogy nem magányos életre lettünk teremtve. Csak úgy tudunk növekedni lelkileg, ha adunk magunkból másoknak, és készek vagyunk elfogadni másoktól. Jézus azt mondta: „arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (János 13:35). b) A gondolkodók gyakran nehezen értik meg a hit fogalmát. Ez nem jelenti azt, hogy rossz emberek lennének, legtöbbjük őszinte kételkedő. A hit és az észérvek nem feltétlenül mondanak ellent egymásnak, de amikor az észérvek már nem visznek tovább, az Istenbe vetett hit segít tovább haladni. Az élet hozhat olyan helyzeteket, amit pusztán az ész nem tud megoldani – ilyenkor van szükség az Istenbe vetett hitre.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2f5de-7895″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Mór

Mór bencés szerzetes, majd pécsi püspök. Egészen Istennek adott életét ismerte fel Szent Imre a legenda szerint. Én is szeretném egészen Istennek adni életemet. Segít ebben Istennek a Lelke, mely bennem él.
Ő az első magyar származású bencés a pannonhalmi monostorban, egyben az első magyar író, aki (latinul) megírja Szent István, Szent Imre, valamint Szent Benedek és Szent András bencés remeték életrajzát. A mű átdolgozva maradt ránk. A gyermek Szent Imre megérzi a szerzetes életszentségét, külön tisztelő csókokkal üdvözli; talán ez kelti föl a király figyelmét. Pécsi püspök lesz (1036?). Meghal 1070 tájt. Tiszteletét 1848-ban hagyta jóvá a Szentszék.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]