2019. október 5., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Aurél – latin eredetű; jelentése: aranyos.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A pénz, tíz-húsz évnyi jólét, különös dolgokat tesz az emberrel, elhiszi ugyanis, hogy nincs olyan szorult helyzet, amiből ne lenne joga kiverekedni magát.”

Stephen King

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-931c5a-14a0″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lehoczky Tivadar (Fucsine, 1830. október 5. – Munkács, 1915. november 25.) Régész, történész, néprajzkutató. Elemi iskoláit és a gimnáziumot Rózsahegyen végezte, majd Rozsnyón tanult. 1847-ben beiratkozott a kassai jogakadémiára. 1848 júniusában beállt honvédnek. Tüzérként harcolt a kassai, a szegedi, a temesvári és a lugosi csatában. A szabadságharc bukása után Kassán folytatta tanulmányait. 1852-ben telepedett le Munkácson. Egy évvel később letette a bírói vizsgát Munkácson osztrák törvényből és közigazgatásból. 1861-ben Pesten a Királyi Tábla előtt kitűnőre vizsgázott a magyar köztörvényekből. 1863-ban ügyvédi vizsgát tett váltó-és hiteltörvényekből 1865-től a Schönborn grófok tulajdonát képező munkácsi és beregszentmiklósi hitbizományi uradalmak főügyésze volt. Gyűjtötte a vidék történelmi múltjára vonatkozó okmányokat, régi könyveket, érméket. Tizenegy könyvet és közel háromszáz történelmi, néprajzi, honismereti és nyelvészeti tanulmányt írt. Az 1850-es években a Magyar Hírlap, a Vasárnapi Újság, a Szépirodalmi Közlöny hasábjain jelentek meg írásai. Egy 1860-ban Munkács közelében talált bronzlelet a régészet felé terelte érdeklődését. Első régészeti írása a nyalábvári ásatásokról 1863-ban jelent meg. A 60-as években Erdélyi János hatására a Bereg megyei ruszinok szokásainak és népdalainak kutatásával foglalkozott. Népdalfordításainak gyűjteménye 1864-ben jelent meg Erdélyi János kiadásában. A magyar-orosz nép közmondásai és példabeszédei című gyűjteménye pedig 1877-ben látott napvilágot. Legjelentősebb műve a háromkötetes Beregvármegye monographiája (Ungvár, 1881 1882). Kutatói munkássága mellett műemlékvédelemmel is foglalkozott. 1876-ban a m. kir. vallási és közoktatási miniszter a Magyarországi Műemlékek Bizottsága kültagjának nevezte ki. Lehoczkynak köszönhetően a magyar parlament 1898-ban napirendre tűzte a munkácsi vár helyreállításának kérdését. Munkásságára felfigyelt a tudományos világ is. Gyűjteményeit számos alkalommal mutatták be Magyarországon és külföldön. Gyűjteményéből múzeumot szeretett volna létrehozni, de életében ez nem sikerült.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.) 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Szabó Magda író, (1917) pályáján mind meghatározóbbá vált az önéletrajzi ihletés és a nemzeti múlt iránt érzett érdeklődés. Régimódi történetében családjának történetéről ír.

Kormányhatározat született: a Szent Koronát az országházban kell elhelyezni (1999).

Xantus János író, természetkutató, néprajztudós születése (1825).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-71c5a-14a0″][vc_column_text]

Ne próbáld erőltetni!

„Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől a végéig, amelyeket megalkotott.” (Prédikátor 3:11)

Az élet gyakran nem úgy alakul, ahogy terveztük. Nem léptetnek elő, a karriered mellékvágányra kényszerül, vagy egy kapcsolat megy tönkre, és minden ébren töltött idődben azon töprengsz, hol rontottad el. A lelki nyugalom titka, ha belátjuk, hogy a kezdettől a végéig Isten munkálkodik, és elfogadjuk, hogy ő ezt az ő menetrendje szerint teszi. Próbáltad már valaha kapkodva, csomagokkal teli kézzel kinyitni a lakásod ajtaját úgy, hogy közben még a telefonod is csörgött? Hiába volt nálad a megfelelő kulcs, a kapkodás és erőlködés miatt nem tudtál ajtót nyitni. Amikor lenyugodtál, minden működöt gond nélkül. Egy lelkigondozó szerint: Ne erőlködj annyira! Ezzel saját magadat szabotálod. Ha eldöntöd egy helyzetről, hogy jó vagy rossz, akkor mindjárt kezdeni akarsz vele valamit. Például, ha valaki jó, akkor elkezded hasonlítgatni magadat: jobb vagy rosszabb vagyok? Miben kell fejlődnöm? Ezzel kimerítjük magunkat, mielőtt még bármihez hozzáfognánk! Amikor meredek az út – sétálj felfelé! Ha meg kell kerülnöd az akadályt, kerüld meg! Fogadd el az előtted álló utat! A Biblia azt mondja, hogy „mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt” (Prédikátor 3:1). Néha ez azt jelenti, hogy nem azt kapod meg, amit ma akarsz, hanem azzal kell beérned, amid ma van. Talán valaminek történnie kell előbb. Vagy Isten egy fontos leckét akar megtanítani neked, te pedig ezt próbálod elkerülni. Vagy egyszerűen még nem jött el az ideje. Ne erőlködj annyira azon, hogy a dolgok a te menetrended szerint történjenek! Tedd meg, amit tehetsz békességben, bízd a többit Istenre, és figyeld, ahogy a lehetetlen is a helyére kerül!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]