2020. január 6., hétfő

Gál Adél Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Boldizsár – asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem, hogy íveljen.”

Pilinszky János

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9349d0-7e79″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

BodnárGáspár (Beregszász, 1861. január 6. – Szatmár, 1921.). Római katolikus pap, tanár, író. Apja Beregszászban volt tanító. A gimnáziumot Szatmáron végezte, majd a papnevelőben folytatta tanulmányait. 1884-ben Szerednyén volt segédlelkész, innen Felső Belyére, majd Szatmárra került. 1891-ben a szatmári női tanítóképző, 1901-től a papnevelő tanára volt. Szerednyéről írt rövid elbeszéléseket. Cikkei, költeményei különböző lapokban jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Fazekas Mihály költő, botanikus születése (1776). Fő műve: Ludas Matyi – eredeti magyar rege négy felvonásban, amely rendkívül hitelesen és életszerűen ábrázolja a 18. és 19. század fordulója magyar társadalmának legfontosabb problémáját: a nemesség és a parasztság ellentétét.

Az USA külügyminisztere az Országházban átadja Magyarországnak a Szent Koronát (1978).

Csák Ibolya, (1915) atléta, magasugrásban 1936-ban olimpiai bajnokságot nyert.

Tordán tartották a vallási toleranciát a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlést (1568).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-749d0-7e79″][vc_column_text]Nem odaküld, hanem odavisz

„Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az Úr, a te Istened vonul majd veled, nem hagy cserben téged, és nem hagy el.” (5Mózes 31:6)

Volt egyszer egy kisfiú, aki nagyon félt a sötétben. Egy este az édesanyja arra kérte, hogy a hátsó verandáról hozza be a felmosót, de a kisfiú  nem akart kimenni, mert félt. Az édesanyja megkérdezte: „Nem szoktam-e mindig azt mondani neked, hogy nincs mitől félned a sötétben?” „Igen, anya – válaszolt a kisfiú. – De kérlek, ne kényszeríts rá, hogy kimenjek a felmosóért!” Az anya így folytatta: „Fiam, nem tudod, hogy Jézus mindig veled van? Nem tudod, hogy sosem vagy egyedül? Nem tudod, hogy nincs mitől félned?” „De, igen, anya” – felelte a fiúcska. Erre az édesanyja azt mondta: „Jó, akkor most menj a felmosóért!” A kisfiú résnyire kinyitotta a hátsó ajtót, kidugta a kezét, és pityeregve így szólt: „Jézus, idenyújtanád a felmosót, légyszi?” Természetes, hogy félsz, amikor olyat próbálsz, amit azelőtt sosem tettél. Természetes dolog, hogy félsz, ha olyan feladatra kérnek, amire alkalmatlannak tartod magad. Természetes, hogy félsz, ha olyasmivel próbálkozol, amivel korábban már kudarcot vallottál. De úgy tudunk növekedni, ha megtesszük, amitől félünk, és így növekszik Istenbe vetett bizalmunk is. Isten ma ezt mondja neked: „Légy erős és bátor, ne félj és ne rettegj tőlük, mert maga az Úr, a te Istened vonul majd veled, nem hagy cserben téged, és nem hagy el!” Isten veled marad, bármerre mégy. Ez ösztönözzön arra, hogy elindulj bármerre, ahová küld! Az igazság az, hogy amikor Isten azt mondja: indulj, akkor nem küld valahová, hanem visz valahová.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-249d0-7e79″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Gáspár – Szent Menyhért – Szent Boldizsár

Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében – válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek – mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba. (Forrás: Mt:2, 1-12.)

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]