A jelen problémái és a jobb jövő feltételei

A kárpátaljai magyar társadalomnak – mint minden társadalomnak – szüksége van (lenne) egy erős középosztályra, ezen belül egy erős és a magyarság iránt elkötelezett vállalkozói rétegre, hogy a nemzetrészünk által lakott vidékeken működtetve cégeiket, minél több magyar munkavállaló számára biztosítsanak megélhetést, s közösségünk gazdasági támaszai is legyenek.

De miként élhetik túl a kárpátaljai magyar vállalkozók a jelenlegi gazdasági-politikai válsághelyzetet, és a gazdasági élet szereplőiként milyen feltételek mellett látják reálisaknak a krízisből való kiemelkedés esélyeit?
– A 2008-ban megkezdődött válság előtt fejlődés volt tapasztalható a gazdaságban, de azóta mélyrepülésben vagyunk, melyből azóta sem tud kiemelkedni a vállalkozói szféra – fest keserű helyzetképet Balogh Oszkár csapi vállalkozó, a KMKSZ gazdasági felelőse. – 2008 után nagyon sok vállalkozó elveszítette a piacát, és ez több esetben cégbezárásokhoz vezetett. Emellett pedig tőkehiányban is szenvedünk, egyre kevesebb befektetési tőke érkezik Ukrajnába pénzeszközök, illetve gépi felszerelések formájában. Pedig egy vállalkozás beindításának, illetve fejlesztésének háromféle alapja lehetséges: a befektetők megtalálása, vagy a saját forrás megléte, vagy a banki hitel felvétele. Saját forrással azonban kevesen rendelkeznek, európai tőke nem jön az országba, a banki hitelek kamatai pedig csillagászati nagyságúak, ráadásul a futamidőt egy-két évben állapítják meg, így lehetetlen hosszú távra befektetni. Ráadásul idén a hrivnya értéke az USA-dollárhoz képest a tavalyi érték felére zuhant, s az infláció meghaladja az ötven százalékot. A jelenlegi helyzetben inkább csak a kis tőkeigényű, például szolgáltatásokat nyújtó cégeknek van esélyük arra, hogy valamiképpen fennmaradjanak.
– Az általános helyzetkép lefestése után, kérem, mutassa be a vállalkozását.
– Könyvelési szakot végeztem az Ungvári Nemzeti Egyetemen, s 2001-ben indítottam be könyvelési szolgáltatásokat nyújtó cégemet. Különböző magyarországi vállalatokkal is kapcsolatba léptem, melyek annak idején betörtek az ukrajnai piacra, de nem ismerték jól az itteni jogszabályokat, így szívesen fogadták a jelentkezésemet, és kölcsönösen gyümölcsöző együttműködést alakítottunk ki egymással. Az említett cégek Csapon és környékén, Beregszászban, illetve a Beregszászi járásban, valamint Técsőn telepedtek meg, többségük azonban 2008 után felfüggesztette a működését, s kivárják, miként alakul az ukrajnai helyzet. Mikor ment legjobban a vállalkozásom? 2008-ban, röviddel a válság kezdete előtt voltam a legkedvezőbb helyzetben, nyolc cégnek, köztük négy magyarországinak nyújtottam szolgáltatásokat, ma viszont csak öt vállalattal állok kapcsolatban, melyek között egyetlen anyaországi cég „árválkodik”…
A tiszaújlaki Fábián András ugyancsak 2001-ben indította be vállalkozását.
– Vegyesboltot nyitottam, melyet hat évig üzemeltettem, majd 2007-ben átadtam a feleségemnek – emlékezik vissza beszélgetőtársam. – Az első években jól ment a bolt, nagyobb volt a forgalom, mint ma, határon túli bevásárlóturisták is gyakrabban tértek be, ám később sok, hasonló profilú üzlet nyílt a nagyközségben, s jelentős mértékben épp a konkurenciaharc felerősödése miatt vált kisebbé a bolt jövedelme… Közben, 2007-ben áteveztem a feldolgozóipar vizeire, közös vállalkozást indítottam a magyarországi Szirén Kft. részvételével, férfiingeket gyártottunk, s négy évig tartott az együttműködésünk, melynek a Szirén Kft. felbomlása vetett véget. Akkor azután a németországi székhelyű, 130 éves, széles körű elismertségnek örvendő, magas minőségű termékeket előállító Felina vállalattal együttműködve megalapítottuk a Felina-Ukrajina német–magyar–ukrán közös vállalatot, mely női fehérneműt állított elő. Termékeink 60 százalékát a nyugat-európai, 40 százalékát pedig az orosz piacon értékesítettük, az ukrajnai piacra ellenben nem termeltünk, mert kicsi a vásárlóereje, az itteni átlagpolgároknak nem lett volna annyi pénzük, hogy megvásárolják a jó minőségű, s így értelemszerűen magasabb árfekvésű termékeinket. Az utóbbi két év folyamán azonban nagyon érzékenyen érintett minket, hogy lecsökkent a rubel értéke, ami magával vonta az orosz piac vásárlóerejének a csökkenését is. Magyarán: az orosz polgárok már nem nagyon tudták megvásárolni a fehérneműinket. A múlt év végén és az idei év elején már nagyon érezhető volt az orosz piac válsága, ezért a múlt hónapban a Felina kivonult az ottani piacról, egyúttal pedig Ukrajnából is. A gépeit azonban megvásároltuk (modern berendezésekről van szó), a munkásainkat (negyvenen dolgoznak a cégnél) megtartottuk, és szerződést kötöttünk a nagyszőlősi Sanders német–ukrán vegyes vállalattal, rajta keresztül pedig kapcsolatba léptünk a német IKEA céggel. Ágyneműket varrunk, melyek alapanyagait a Sanderstől vesszük át, majd a csaknem kész termékeinket visszaszállítják a Sandershez, ott elvégzik rajtuk az utolsó simításokat, s ezt követően Németországba viszik az ágyneműket, hogy azokat a világ megannyi országában értékesítsék. Az ágyneműgyártás terén már elértük a megfelelő minőségi szintet, most abban az irányban kell felfejlesztenünk a termelést, hogy a megfelelő mennyiségi szintet is elérjük.
– Miként látják beszélgetőtársaim, milyen feltételek mellett lehetne kiemelni a válságból az ukrajnai gazdaságot, majd hogyan lehetne felfejleszteni azt?
– A gazdaságfejlesztés csak azután kezdődhet meg, ha véget ér a háború, és beindulnak azok a meghirdetett programok, melyeket Ukrajna – az IMF-kölcsön folyósításának feltételeiként – elfogadott, ám még csak papíron léteznek, hiányzik a végrehajtásukhoz szükséges anyagi fedezet – fejti ki Balogh Oszkár.
– A krízisből való kiemelkedés elengedhetetlen feltétele a politikai stabilitás megteremtése, mert a külföldi befektetők csak politikailag stabil országokba fektetnek be – magyarázza Fábián András. – Jó utakra is szükség van, hogy könnyebb legyen a nyersanyagok, a késztermékek, a gépi felszerelések szállítása. Ugyancsak fontos, hogy stabil legyen a bankrendszer, továbbá ne ingadozzon a hrivnya árfolyama, mert emiatt a vállalkozók nem tudnak több évre előre tervezni, s a gáz-, illetve az üzemanyag-ár ingadozásai is megnehezítik a cégek helyzetét. Az adókat pedig csökkenteni kellene, mert a magas adók miatt megnő a különböző termékek önköltségi ára, ezért aztán a jövedelmezőségük csökken, az eladási áruk viszont megemelkedik, és nehezen lehet értékesíteni őket a belföldi piacon, melyen könnyebben találnak vásárlókra a külföldről behozott, kisebb önköltséggel előállított termékek.
– Magyarország a kárpátaljai magyar vállalkozókat is támogatni akarja. Milyen támogatásról lenne szó, és milyen stádiumban van jelenleg a program?
– Az Egán Ede-program előirányozza a mezőgazdaság, az idegenforgalom és a vállalkozások fejlesztését – mondja Balogh Oszkár. – A programot 2013 és 2014 folyamán kidolgozták, 2014-ben végleges formába öntötték, de egyelőre áll a program, s csak akkor indulhat be, ha Ukrajnában stabilizálódik a gazdasági és a politikai helyzet – teszi hozzá.
Vagyis békére, valamint jelentős gazdasági reformokra, vállalkozásbarát gazdasági környezet kialakítására lenne szükség ahhoz, hogy kiemelkedjünk a mélyrepülésből. Országunk politikai vezetőinek meg kellene tenniük a szükséges lépéseket, hogy stabil politikai és gazdaságpolitikai helyzetet teremtsenek. Megteszik?…

Lajos Mihály