A szőlő növényvédelméről

Beköszöntött a nyár első hónapja és megkezdődött a szőlő virágzása. A vad fajták már elnyitottak, a nemes európai fajták azonban a virágzás közepén járnak. A szőlő virágzása után megjelennek az apró bogyók, melyeknek védelemre van szükségük. A legsúlyosabb károkat ugyanis a betegségek nem a levelekben, hanem a fürtökben okozzák. A lombfal megújulhat, de fürtök egy évben csak egyszer képződnek. A megfelelő növényvédelemhez ismernünk kell azokat a tényezőket, amelyek a legsúlyosabb betegségek kialakulásához vezetnek. Így a legtöbb fertőzés megelőzhető. Oda kell figyelnünk az időjárás változására, mert ez erősen befolyásolja a betegségek kialakulását. Ezenkívül fontos odafigyelnünk a szőlő növekedésének alakulására is, mivel a bogyók legintenzívebb növekedési szakaszában a héj fellazul és ekkor a legérzékenyebb a fekete- vagy fakórothadásra. Mindezt figyelembe véve kell a növényvédő szereket és a permetezések idejét megválasztani. Vegyük sorra a szőlő legveszélyesebb betegségeit és legismertebb kártevőit!

Szőlőlisztharmat. A lisztharmat folyamatos fertőzéseinek a száraz, meleg időjárás kedvez. Az elsődleges fertőzési hullám akár 6-8 leveles korban megindulhat, már ekkor kezdjük meg a megelőző védekezést. Az utóbbi néhány év tapasztalata szerint a júniusi időjárás általában száraz és igen meleg – ez kedvez a lisztharmatnak a leginkább –, ezért virágzás után folyamatosan védekezzünk felszívódó (pl. Systhane Duplo, Cyflamid, Topas, Folicur Solo, Topsin) és kontakthatású (Kumulus S, Thiovit Jet) szerekkel váltakozva. A kontakthatású szerek csapadékmentes időjárás esetén 7-10 napig, míg a felszívódó szerek csapadékos időjárás esetén is 10-14 napig nyújtanak védelmet. A betegség megjelenése esetén mindig felszívódó szert használjunk, mivel a kontakthatású szereknek gyógyító hatásuk nincs, bár a megelőzéshez elengedhetetlenek.

Szőlőperonoszpóra. Csapadékos években világszerte a szőlő legveszélyesebb betegsége. Legfőképpen csapadékos, nedves időjárás esetén fertőz. Fertőzés hatására a levelek színén sárgászöld, úgynevezett „olajfolt” keletkezik, a levelek fonákján szürkésfehér „kivirágzás”, sporangiumtartó gyep alakul ki. A fürtöket a betegség a fürtkezdemények megjelenésétől kezdve károsíthatja, a fertőzött fürtkezdemények elszáradnak, később a fürtöket szürkésfehér bevonat lepi el, és a fürt elhal. A fajták ellenálló -képessége a szőlőperonoszpórával szemben igen eltérő, de az ellenálló fajták is védelemre szorulnak. Intenzív hajtásnövekedés esetén – főleg, ha csapadékos az időjárás – felszívódó (Acrobat MZ WG, Ridomil Gold Plus) szerekkel védekezzünk. Ezek csapadékos időjárásban is 8–14 napig védik a növényt. Június második felétől, ha szárazabb az időjárás, kontaktszerek használata is elegendő. A peronoszpóra elleni legfontosabb kontakthatású hatóanyag a réz, amelyet több formában is beszerezhetünk (bordói lé, Kocide, Gart) és használhatunk.

Szürke- és fakórothadás. Az utóbbi években a legsúlyosabb károkat okozó betegségek. A virágzástól kezdve támadnak, de tapasztalataim szerint június végén okozzák a legnagyobb károkat. A betegségnek igen rövid, 12–24 óra az inkubációs ideje, ennélfogva egyik nap még úgy tűnhet, hogy nem beteg a szőlő, azonban a következő két napon belül a termés akár 50%-a is tönkremehet. A június végi melegben, ha egy gyors záporeső után ismét kisüt a nap, a fertőzés pillanatok alatt megindul. A leghatásosabb a betegséggel szemben a Folpet hatóanyagú szerek használata. Ilyen a Folpan vagy a Quadris Max, amely nemcsak a rothadás, hanem a peronoszpóra és a lisztharmat ellen is védelmet nyújt, bár önmagában ez sem csodaszer. A Quadris Max használatával nem lehet a szőlőt eredményesen megvédeni minden betegséggel szemben!

Molyok és atkák. A tarka és nyerges szőlőmolyok több nemzedéke is támad évente, ezért a védekezéseket a fürtkezdemények megjelenésétől a zsendülésig folyamatosan végezzük. Erre alkalmas szerek: Decis Mega, Karate Zeon stb. Az atkák kártétele ellen is fontos a védekezés. A szőlőgubacsatka tünetei a levél felszínén képződő pirosas dudorok, miközben a fonákon szürkésfehér, a lisztharmat kártételéhez hasonló kis pókhálószerű képződmény figyelhető meg. Emiatt gyakran tévesztik össze gombás betegségekkel, de ellenük csak atkaölő készítmények (Nissorun, Ortus, Sanmite, Masaj) hatásosak.

Az utóbbi évek tapasztalataira alapozva készíthetünk növényvédelmi tervet, amelyet az időjárási viszonyokhoz igazítva alkalmazzunk. Törekedjünk betartani a minimum–maximum elvet: maximális védelem, minél kevesebb vegyszer felhasználásával. Az első védekezést mindig metszés után végezzük, ez a lemosó permetezés (Nevikén vagy Agrokén). A második permetezésnél a lisztharmat ellen kéntartalmú szert alkalmazzunk (Thiovit Jet vagy Kumulus S) magas dózisban: virágzás előtt 10-12 kg/hektár. Egy menetben védekezzünk az atkák ellen is (Masaj vagy Sanmite). A harmadik permetezés közvetlenül virágzás előtt, felszívódó hatású szerrel történjen, ami a lisztharmat és a peronoszpóra ellen is hatásos (Cabrio Top, Quadris). Ekkor védekezzünk a molyok ellen is (Decis, Karate). A további szórások időpontját az időjárás határozza meg. Csapadékos időjárás esetén 7-10, száraz időjárás esetén 10-14 naponként permetezünk. Ajánlott váltakozva permetezni felszívódó és kontakthatású szerekkel. Kontakthatású szerek a réz és a kén, amelyeket együtt is kijutathatunk. Fontos a június végén menetrendszerűen érkező rothadás elleni védekezés, amihez a Folpet hatóanyagú szereket ajánlom.

A hatékony növényvédelemhez elengedhetetlen az idejében és jól elvégzett zöldmunka, a szellős lombfal kialakítása, hogy a tőke belseje minél hamarabb felszáradjon a reggeli harmat és az esők után. Ezenkívül fontos a tőkék jó kondíciója és a túlterhelés elkerülése. Ha metszéskor túl sokat hagytunk a tőkén, és a fürtök száma túl magas, bátran végezzünk fürtritkítást. Fontos még a talajmunkák elvégzése, hogy a tőkék alja szellős legyen, a felnövő gyomok ne szívják el a kevés nyári csapadékot. Az idejében elvégzett szakszerű munka mindig meghozza eredményét, így ősszel egészséges, érett szőlőt szüretelhetünk.

Varga István
benei szőlész-borász,
a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági
Alapítvány szaktanácsadója