Megnyitották az Északi Áramlatot – Belarusz és Ukrajna zsarolási potenciálja mérsékelve
Kedden, magas rangú vendégek jelenlétében üzembe helyezték az Északi Áramlat első csővezetékét. Angela Merkel német kancellár, Dmitrij Medvegyev orosz elnök, François Fillon francia miniszterelnök, Mark Rutte holland miniszterelnök és Günther Oettinger az EU energiaügyekért felelős biztosa közösen nyitották meg a szimbolikus gázcsapot Lubminban, az észak-kelet német tengerparton (Mecklenburg-Előpomeránia).
Az 1.224 kilométeres gázvezeték második ágának üzembe helyezése után évi 55 milliárd köbméterre fog növekedni a szállítható gáz mennyisége, ami 50 évre biztosítja az EU gázellátásának jelentős részét.
A megnyitón természetesen részt vettek a vállalkozásban részt vevő vállalatok, így a Gazprom (orosz), a BASF (német), a Wintershall Holding (német), az E.ON Ruhrgas (német-orosz), a Nederlandse Gasunie (holland) és a GDF SUEZ (francia) vezetői is. Az európai fogyasztóknak a beruházás várhatóan semmibe nem fog kerülni, hiszen az öt résztvevő vállalat finanszírozta a projekt 30 százalékát, ami 7.4 milliárd eurót jelent. A maradék 70 százalékot hitelből valósították meg. (Ebben közel 30 bank vett részt.)
A megnyitón résztvevő Günther Oettinger méltatta a gázvezeték megnyitását, s kiemelte: az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament már 2006-ban a „Transzeurópai Energiahálózat” részének tekintette a tervet. Az Északi Áramlat megépülése ugyanis biztosítja a németen kívül a dán, francia, angol és cseh fogyasztók ellátását is.
Ez volt talán az első olyan energetikai beruházás a kontinensen, ahol igyekeztek maximálisan figyelembe venni a környezetvédelmi szempontokat, így a konzorcium külön 100 millió eurót költött környezetvédelmi kutatásokra és környezetvédelemre, további 40 millió eurót biztosítanak a jövőben a gázvezeték környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára.
Az Északi Áramlat gázvezeték üzembe helyezése a gazdasági mellett politikai jelentőséggel is bír, hiszen ezáltal jelentősen csökken Belarusz, Lengyelország és Ukrajna tranzitszerepe, s ezzel zsarolási potenciálja is.
(NordStream.com)