Mennyibe kerül egy ház?
Mennyiért építheti meg a saját otthonát az a bátor ember, aki manapság rászánja magát az építkezésre vagy építtetésre ahelyett, hogy kész ingatlant venne?
Megépíteni egy házat szinte mindig többe kerül, mint azt az ember előzetesen tervezi, ugyanakkor szinte mindig kevesebbe, mint ha készen vásárolna egy ugyanolyan nagyságú és minőségű lakóhelyet (az utóbbiba persze az ingatlanpiaci helyzet is jelentősen beleszólhat). Legtöbbször hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a készen vásárolt épület árához hozzászámítsuk későbbi felújításának, lakhatóvá tételének a költségeit, arról nem is szólva, hogy egy új lakóház megépítésével évtizedekre, akár több generáció számára is megoldhatjuk a lakhatás gondját. Az építés/építtetés és a vásárlás között rendszerint az dönt, hogy a saját otthonra vágyó személy mennyi fölös idővel és energiával, esetleg szaktudással rendelkezik egy hasonló nagyságrendű vállalkozáshoz, illetve mennyire ragaszkodik ahhoz, hogy majdani lakóhelye éppen ott és olyan legyen, ahol és amilyennek elképzelte.
Előrebocsátjuk, hogy a házépítés oly sok elemből álló és összetett folyamat, hogy lehetetlen minden lehetőséggel számolni, minden szempontot és munkafolyamatot sorra venni egyetlen írásban. Ezért nem is vállalkozunk többre, mint hogy felvázoljuk az egyes fázisokat a tervezéstől a beköltözésig. Szakértők egybehangzó véleménye szerint az építő-építtető is akkor jár a legjobban a kivitelezés és a költségek tekintetében egyaránt, ha szakaszokra bontja a házépítést, s azok szerint halad előre lépésről lépésre.
A telek. Egy 100-150 négyzetméter alapterületű lakóház megépítéséhez – a továbbiakban ezzel a mérettel számolunk majd – célszerű legalább 5-10 ár alapterületű telket vásárolni vagy igényelni a helyi önkormányzattól. Vásárlás esetén legalább 3–15 ezer hrivnyát ajánlott elkülönítenünk erre a célra, de frekventált helyen fekvő telek esetében, például Ungváron ennél többet is költhetünk a házunk puszta helyére.
A tervezés. A legkülönfélébb háztervek forognak közkézen, az internet szintén tele van tervdokumentációkkal vagy azok részleteivel, s a kivitelezők is számos típustervet ajánlhatnak az ügyfelük figyelmébe. Van tehát honnan ötletet meríteni. Ezeket a terveket azonban mindenképpen hozzá kell igazítani az adott viszonyokhoz, s engedélyeztetni is szükséges, ami összességében 1000-1500 dollárnak megfelelő összeget emészthet fel. Az egyedi épületterv kidolgoztatása ma már nem okozhat nehézséget a számtalan építészeti ügynökség valamelyikénél, ez a megoldás azonban érthetően többe, egy típusterv árának – a ház alapterületétől függően – legalább a háromszorosába kerül, s azzal is számolnunk illik, hogy a tervek elkészültére, engedélyeztetésükre esetleg 2-3 hónapot is várnunk kell.
Az alap. A megbízható, szilárd alapok lefektetése négyzetméterenként kb. 250 hrivnyába kerül, s egészében erre a munkára úgy 10 ezer dollárt kell rászánnunk. Ha pince vagy alagsor kialakítását is tervezzük, az lényegesen megdrágíthatja az alapozást.
Falak. A falak ma már nemcsak téglából, hanem különféle típusú-összetételű öntött blokkokból is felhúzhatók. A legolcsóbb blokkok darabja 6-7 hrivnyába kerül, a falrakás költsége pedig 80–150 hrivnya köbméterenként. Összehasonlításképpen: egy átlagos, hagyományos tervezésű lakóház megépítéséhez kb. 40 ezer téglára van szükség.
Tető. A legolcsóbb fedőanyagnak változatlanul a hullámpala számít, amelyből az olcsóbb fajtákat négyzetméterenként 60-80 hrivnyáért is beszerezhetjük. Házunk befedése ily módon összességében kb. 2000 dollárba kerül majd. Ennél lényegesen drágább a ma ugyancsak divatos fedőanyagnak számító fémcserép, melynek négyzetmétere 80-100 hrivnyába kerül. Ahhoz, hogy ez a fémcserép felkerüljön a tető gerendázatára, még körülbelül 100 hrivnyát kell leszurkolnunk négyzetméterenként, vagyis a tetőzet ily módon kb. 4000 dollárunkba kerülhet. Ez az ár körülbelül a duplája annak, amit hullámpala esetén kell fizetnünk. A természetes anyagokat kedvelők előszeretettel választják a hagyományos égetett tetőcserepet, ez a fedőanyag azonban ma, sajnos, igen drágának számít (100-150 hrivnya/m2), s ezért viszonylag ritkán alkalmazzák családi otthonoknál.
Nyílászárók. Aluplasztik ablakokból és ajtókból ma már óriási a választék, leginkább ízlés és pénztárca dolga, hogy ki mit választ. Az ablakok ára négyzetméterenként 360 hrivnyánál kezdődik, így beszereléssel együtt átlagos méret esetén kb. 300 dollárba kerül darabjuk.
A ház ugyan tető alá került, s a nyílászárók is a helyükön vannak, ezzel azonban még távolról sem értünk a kiadások végére. Ahhoz, hogy otthonunk „működjön” és lakható legyen, még számos kérdést kell megoldanunk. Így például a kútfúrás, a vezetékre szerelt szűrővel, szivattyúval, a házon belüli vízvezeték- és csatornarendszer kialakításával együtt 1500-2000 dollárt is felemészthet, s ez az összeg még nem is tartalmazza a belső szerelvények (csapok, mosdók, fürdőkád, wc stb.) árát. Tovább növelheti a kiadásokat, ha saját emésztőt is ki kell alakítanunk a telken.
A villamos áram bevezetésére is legalább 2-3 ezer dollárt kell szánnunk, aminek kb. a felét teszi ki a felhasznált anyagok ára, a másik felét pedig a munkadíj. A földgáz bevezetése még többe, akár 3-4 ezer dollárba is kerülhet. Az árat nagyban befolyásolja (leginkább felfelé módosíthatja), hogy milyen fűtési módot választunk, s mennyibe kerül a csatlakozás a helyi gázvezetékrendszerhez. Például egyetlen gázüzemű vízmelegítő bojler legalább 800 hrivnyába kerül.
És akkor még egyáltalán nem szóltunk a falak külső és belső vakolásáról, valamint hőszigeteléséről, továbbá a padló burkolásáról. Akiknek már meggyűlt a bajuk otthonuk felújításával, azok pontosan tudják, hogy ezekre a munkálatokra szintén rengeteg pénzt lehet elkölteni, még olyankor is, ha nem vagyunk különösebben igényesek. A kiadások nagyságrendjét érzékeltetendő elég megemlíteni, hogy a belső vakolás az úgynevezett „jevroremont” munkadíja kb. 40 hrivnya/m2, míg a külső vakolásé – hőszigeteléssel együtt – 80-100 hrinya/m2.
Mindent összevetve tehát azt kapjuk, hogy napjainkban egy beköltözésre kész tégla lakóház megépítése 700–1000 dollárba kerül négyzetméterenként.