Negyedével nőhet a világ energiaigénye
A francia Total olajtársaság előrejelzése szerint a világ energiaszükséglete várhatóan 25 százalékkal nő 2030-ig, főleg a feltörekvő országok bővülő kereslete miatt. Christophe de Margerie, a cég elnök-vezérigazgatója csütörtökön egy párizsi energiaipari konferencián elmondta, hogy a világ olajtermelésének 2020-2030-ig el kell érnie a napi 96 millió hordót. Hozzátette, hogy az energiaszükséglet 76 százalékát még 2030-ban is a fosszilis energiahordozók fogják biztosítani. Jelenleg napi 86-87 millió hordó a világ kőolajtermelése.
Mint az Energiainfo korábban megírta, hasonló következtetésre jutott a Nemzetközi Energia Ügynökség tavaly év végén kiadott „World Energy Outlook 2011″ című kiadványában. Eszerint, hacsak valami csoda nem történik, akkor az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD és az IEA előrejelzése alapján a világ energiafelhasználása jelentősen nőni fog az elkövetkező 25 évben. A csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2011 megállapításai szerint a világ energiaigénye 2035-re mintegy harmadával, 4,2 milliárd olajegyenértékkel (toe) fog nőni. A növekedés kilencven százaléka a BRIC tagországokra és a fejlődő országokra esik. (BRIC: Brazília, Oroszország, India, Kína) A növekedés ugyanakkor elemzők szerint meglehetősen alulbecsült, mivel a jelentés számításba veszi a sokszor illuzórikus kormányzati becsléseket az energiahatékonyság és megtakarítás területén elérhető célokban és eredményekben. Az két szervezet tanulmányából az is kiderül, hogy ugyan világszerte egyre több kormány tűzi zászlajára a takarékosságot, a valóságban immár a második éve a globális energiahatékonyság csökkent.
A globális energiamixben ugyanakkor jelentősen csökken majd a fosszilis energiahordozók aránya, a jelenlegi (2010-es adat) 81 százalékról, 75 százalékra, ugyanakkor a megújuló energiaforrások aránya 18 százalékra emelkedik az energiamixben. Igaz, az OECD számításai szerint ehhez a megújuló erőforrások kiaknázására befektetett jelenleg évi 67 milliárd dollár helyett évente 250 milliárd dollárt kellene fejlesztésekre fordítani. Ugyanakkor jelentősen nőni fog a konvencionális energiaforrásokra fordított állami szubvenciók mértéke is: 2011-ben a föld kormányai 409 milliárd dollárt költöttek arra, hogy állampolgáraik számára mesterságesen alacsonyan tartsák az energiaárakat, tehát 109 milliárd dollárral többet, mint egy évvel ezelőtt. 2020-ig az OECD szerint a szubvenciók mértéke eléri a 660 milliárd dollárt.
A kőolaj-ipar zsíros évek elé néz: az IEA becslése szerint a világ kőolaj-felhasználása jelentősen nőni fog, a jelenlegi napi 87 millió hordó helyett 2035-re eléri a napi 99 millió hordót. Mindezt a gépkocsik számának növekedése okozza, a jelentés szerint a gépjárművek száma megduplázódik és eléri az 1,7 milliárdot. A kőolaj importból a legnagyobb részt Kína kapja majd, importja 2035-re eléri a napi 12 millió hordót, letaszítva ezzel trónjáéról a jelenlegi legnagyobb kőolajimportőr Egyesült Államokat és az Európai Uniót. Az igény növekedésével azonban a kőolaj ára is jelentősen nőni fog. A 2010-es 105 dolláros hordónkénti átlagár 2020-ra eléri a 120 dolláros átlagárat. Az ár elsősorban attól függ majd, hogy a Közel-keleten és Észak-Afrikában milyen ütemben folyik majd a kitermelés fejlesztése. Ha évente kevesebb, mint 100 milliárd dollárt ruháznak be a két térségben, akkor 2020-ra a kínálat nem lesz képes lépést tartani a kereslettel és az olajár meghaladhatja a hordónkénti 150 dollárt is. A fosszilis energiahordozók korának tehát még koránt sincs vége: igaz, hogy a globális energiamixen belül csak a földgáz aránya fog nőni.
Forrás: energiainfo.hu