Ukrajna először importál földgázt Európából
Ukrajna több mint húsz éves függetlensége óta most először kezdett novemberben Európából földgázt importálni, amire amiatt kényszerült, hogy Moszkva továbbra sem hajlandó engedni Kijevnek a gáz árából, csakis olyan feltétellel, amibe Ukrajna egyelőre nem akar beleegyezni.
Ukrajna idén megállapodott a német RWE vállalattal arról, hogy 5 milliárd köbméter földgázt szállít neki jövő májusig. A német gázszállítás már novemberben beindult Lengyelországon keresztül, és – mint azt a múlt hétvégén Jurij Bojko ukrán energetikai miniszter bejelentette – január 1-jétől a német szállítmányt magyarországi csővezetékeken keresztül kapják meg. Az ukrán fél számít arra, hogy a német céggel május után is folytatódik együttműködésük, hiszen lényegesen olcsóban jut így Ukrajna földgázhoz, mintha Oroszországtól vásárolná meg azt, ahogy eddig is tette. A dolog pikantériája, hogy valójában Oroszországból származó gázt vásárol Ukrajna a német cégtől, csakhogy lényegesen olcsóbban, mert Moszkva Németországnak kedvezményes áron adja a földgázt. Jelenleg mintegy 430 dollárt fizet Ukrajna a Gazprom orosz állami vállalatnak ezer köbméterenként a földgázért, a német cégtől viszont – kiszivárgott információk szerint – most körülbelül 360 dollárért kapja ugyanazt az orosz gázt.
Ukrajna távlati tervei között szerepel az RWE vállalattal kötött megállapodás meghosszabbítása, ami alapján az ukrán energetikai miniszter becslése szerint nyáron már akár ezer köbméterenként 100 dollárral is olcsóbban juthat országa földgázhoz, mintha azt az orosz állami gázvállalattól vásárolná meg. Ezen túlmenően Bojko jelezte, hogy más országokon keresztül is hozzájuthat Kijev európai földgázhoz a jövőben, megemlítette például Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát. Az orosz gázfüggéstől menekülő Ukrajna emellett komoly erőfeszítéseket tesz saját belföldi, illetve külföldön – például Egyiptomban – koncessziós szerződések alapján folyó kitermelésének növelésére is. Az egyik legjelentősebb projekt az Odessza melletti fekete-tengeri LNG-, azaz cseppfolyósított földgázterminál építése, amely várhatóan 2018-ban fejeződik be teljesen, s akkorra már évi 10 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgázt lesz képes befogadni a terminál.
Eközben Ukrajna jelentős mértékben fogja vissza a közvetlenül Oroszországtól vásárolt földgáz mennyiségét. Idén már csak 27 milliárd köbméter gázt vásárol Oroszországtól, jövőre pedig már csak – Bojko szeptemberi közlése szerint – 24,5 milliárd köbmétert tervez megvenni. A Gazpromnál emiatt viszont szerződésszegéssel vádolják Ukrajnát, és azzal fenyegetőznek, hogy peres úton szereznek érvényt igazuknak. Arra hivatkoznak, hogy az érvényben lévő megállapodás szerint legalább évi 32 milliárd köbméter gázt kell megvásárolnia Oroszországtól Ukrajnának. Bojko erre válaszul kijelentette, hogy Kijev készen áll a perre Moszkvával. Hozzátette, hogy egy sor európai vállalatnak sikerült már peres úton elérnie, hogy a Gazprom csökkentse a földgáz árát.
Fájdalmas pont Moszkvának még a gázszállításokat illetően, hogy a szovjet időkben kiépített gázvezetékek ukrán területen lévő részei a Szovjetunió szétesése után ukrán tulajdonba kerültek, s emiatt Oroszországnak tranzitdíjat kell fizetnie Kijevnek az Európába irányuló gáz szállításáért. Moszkva az elmúlt években többször tett kezdeményezést arra, hogy az ukrajnai vezetékek kerüljenek valamilyen módon közös tulajdonba, ám ez elől Ukrajna mindeddig elzárkózott. A két ország között a gázár és a tranzitdíj körül évről évre kialakuló viták miatt – amelyek veszélybe sodorták az Európába irányuló orosz gázszállításokat – Moszkva komoly költséggel Ukrajnát elkerülő gázvezeték kiépítésébe kezdett. A Déli Áramlat nevet viselő új vezeték építését a tervek szerint idén decemberben kezdenék meg, és 2018-ra ezen az útvonalon már 63 milliárd köbméter gázt szállítanának Európába. A vezeték Oroszország déli részéről indulna Törökországon, Bulgárián, Szerbián, Magyarországon, Szlovénián keresztül és Olaszországban érne véget.
Megfigyelők szerint a költséges beruházások helyett Ukrajna és Oroszország is jobban járna, ha sikerülne megállapodniuk egy mindkét fél számára elfogadható gáz- és tranzitárban. Ugyanakkor Moszkva továbbra is a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás eszközeként használja Kijevvel szemben a gázárat, folyton összekötve azt egyéb kérdésekkel. Moszkva például ősz óta hangoztatja, hogy kész jelentős engedményt adni a gáz árából, ha Ukrajna belép az orosz-fehérorosz-kazah vámunióba. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök a múlt hónapban közölte, hogy értesülései szerint Moszkva kész lemenni egészen a 160 dolláros árig, ha Kijev belép a vámunióba. Az ukrán kormányfő kifejtette ugyanakkor, hogy a vámunióhoz való csatlakozás noha részben megfelel Ukrajna érdekeinek, hiszen nemzetközi áruforgalmának mintegy 40 százalékát ezzel a három országgal való kereskedelme teszi ki, másrészről viszont külkereskedelmi forgalmának 30 százaléka az európai uniós tagországokkal folyik, márpedig Ukrajnának az EU-val való szabadkereskedelmi, illetve társulási megállapodása is nemzeti érdeke. Az EU részéről azonban figyelmeztették Kijevet, hogy az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz való csatlakozás kizáró oka lehet az unióval való szabadkereskedelmi megállapodásnak.
Forrás: tozsdeforum.hu