A keresztről

A keresztények először nem a keresztet használták saját jelképükként, és a feszület csak az után terjedt el, miután a rómaiak betiltották a keresztre feszítést mint halálnemet. Mára rengeteg változata létezik, de ezek körül sok a félreértés is. Miért használ a pápa sátánista jelet?
Közismert szimbólumok nyomában járó sorozatunkban ezúttal a kereszt kerül sorra. Ennek a jelképnek rengeteg változata van, így mindre nem tudunk kitérni, de a legfontosabbakat és legérdekesebbeket igyekszünk sorra venni. Voltak-e keresztek a kereszténység előtt? Miért nem vetnek keresztet a reformátusok? Mit jelképez a keresztégetés? Utánajártunk…

Időszámításunk előtt
A két egymást metsző szakasz alkotta kereszt rendkívül kézenfekvő jel – az őskorból is fennmaradtak falba vésett keresztek, de ezekről nem tudjuk, pontosan minek a jelölésére szolgáltak. Kimondottan vallási jelentésű keresztszerű jelképek már jóval a kereszténység előtt is léteztek, például ilyen volt az egyiptomi ankh (☥). Az ankhot a tetején látható hurok különbözteti meg a jóval későbbi keresztény kereszttől, és az egyiptomi ábrázolásokon ezt a hurkot gyakran fogantyúként is használták.
Számos különböző elképzelés létezik arról, honnan ered az ankh formája: az emberi szaporodószervektől a bika gerinccsigolyájáig mindent beleláttak már a kutatók. Annyi biztos, hogy az egyiptomiak az élet és az egészség jelképeként használták, de hogy miért éppen ilyen alakú volt, az valószínűleg már soha nem fog kiderülni.

De nem kell Egyiptomig mennünk; a körbe írt kereszt vagy kerék az ókorban Európa-szerte elterjedt jelkép volt, napkereszt néven ma leginkább a különböző okkult és misztikus csoportosulások körében népszerű. Olykor a neonácik is használják a számos országban betiltott horogkereszt helyett, mint árja szimbólumot.

A halaktól a feszületig
Az első keresztények körében a hal volt népszerű szimbólum, mert a „Jézus Krisztus, Isten fia, megváltó” szavak kezdőbetűi görögül kiadták az ikhthüsz, ‘hal’ szót. Ráadásul a halak és a halászat az evangéliumokban is rendre előkerültek – például Jézus Márk evangéliumában ezekkel a szavakkal hívta az első apostolokat: „Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket.” (Mk 1, 17, Szent István Társulat ford.)

A hívők eleinte tartózkodtak a kereszthalál közvetlen ábrázolásától, de az egyházatyák írásainak tanúsága szerint már az i. sz. 3-4. évszázadban a kereszténység jelképe vált a kereszt. A feszület, azaz a kereszt Jézus testével együtt, azonban csak a 6. évszázadban jelent meg. A keresztrefeszítés ekkor már nem volt szokványos kivégzési mód (a Római Birodalomban 337-ben betiltották), így az emberek ekkor már valószínűleg nem egyszerűen a gyilkos eszközre gondoltak a kereszt láttán, hanem kimondottan a vallással asszociálták.
Jóval később, a reformáció során a kereszt több országban is az ellenreformációval, a katolikus egyházzal kapcsolódott össze. Magyarország is ide tartozik, ezért hazánkban a reformátusok kerülik a kereszt használatát. Természetesen azért továbbra is keresztényeknek vallják magukat, csak ezt nem külsőségekben kívánják megélni. A reformátusok keresztet sem vetnek, míg az evangélikusok megtartották ezt a szokást.

Jézus kereszthalála az európai kultúrkör egyik kulcsjelenete, így a vallás mellett a művészetekben is igen gyakran megjelenik. Most egy szokatlan példát mutatunk – James Tissot, tizenkilencedik századi francia festő Jézus szemszögéből festette meg a keresztre feszítést.

Variációk egy témára
Ha ma Magyarországon a keresztény keresztről van szó, a többség a latin keresztre gondol, de számos másféle kereszt is létezik. Az ortodox kereszt kettős kereszt – a felső, rövidebb egyenes a Jézus keresztjére szögezett „Názáreti Jézus, a zsidók királya” feliratú táblára utal.

Szent András apostolt a legenda szerint X-alakú keresztre feszítették, saját kérésére, mert nem tartotta magát méltónak arra, hogy ugyanolyan kereszten haljon mártírhalált, mint Jézus. Ezt a típusú keresztet ma andráskeresztnek nevezik. Szent András vértanúhalálának efféle ábrázolásai csak a középkorban jelentek meg, így a történet valóságalapja kérdéses. Az andráskereszt mindenesetre széles körben elterjedt; a skót zászlón például azért szerepel, mert az apostol Skócia védőszentje.

Ellenkeresztek?
A fordított latin keresztet Szent Péter-keresztnek nevezik, mivel a hagyomány szerint az apostolt fejjel lefelé feszítették meg. A valószínűleg középkori eredetű andráskereszttel szemben Szent Péter szokatlan keresztjéről már több ókori forrás is beszámol, többé-kevésbé ugyanazzal a magyarázattal: Péter nem érezte méltónak magát arra, hogy Jézushoz hasonlóan haljon meg.
Ma a fordított keresztről valószínűleg a legtöbb embernek a sátánizmus vagy általában a keresztényellenesség jut eszébe, de ez a jelentés jóval újabb keletű. (Sokan túláltalánosításra is hajlamosak: többször találkoztunk már azzal a kérdéssel, hogy a fejjel lefelé fordított menóra szimbolizálhatja-e a zsidóellenességet. A zsidóságban semmiféle ilyen jelentése nem ismeretes.) A katolikus egyház néha ma is használja a fordított keresztet, mint pápai jelképet, hiszen a pápa Szent Péter utódja.
Mi a helyzet a keresztek elpusztításával? A kereszténység legtöbb irányzata ellenzi az efféle cselekedeteket, de az amerikai szélsőjobboldali Ku-Klux-Klan rendszeresen tart keresztégetéseket erődemonstráció és megfélemlítés céljából. Ez szándékuk szerint nem keresztényellenes megnyilvánulás, hanem épp ellenkezőleg, a kereszt ragyogását és erejét jelképezi. Az égő andráskereszt régi skót hadba hívó jel volt (hasonlóan a magyar véres kardhoz), innen vehette át a Ku-Klux-Klan is, csak a jelkép formája változott meg időközben.

A magyar szélsőjobbon szintén elterjedtek a különböző keresztek, habár égetni egyelőre még nem szokás őket. A tiltott önkényuralmi jelképek közül már írtunk a horogkeresztről, legközelebb pedig terveink szerint a nyilaskereszt következik!
Forrás: nyest.hu