A nyugalom ideje

„Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget és a földet, a hetedik napon pedig megnyugodott és megpihent.” (2Móz 31,17b)

„Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget.” (Zsolt 62,2)

Mikor volt utoljára egy valódi, stresszmentes ünneped?

Mikor volt utoljára egy igazi, nyugalmas vasárnapod?

Mikor volt utoljára egy csendes, elmélkedős napod?

Mikor volt utoljára egy pihentető, barátokkal beszélgetős órád?

Mikor volt utoljára egy szusszanásnyi perced megállni és körülnézni az életedben, vagy csak élvezni kicsit a napsütést?

Némileg hiábavalónak érzem újra és újra azt sulykolni, hogy stressz mennyire negatív hatással van az egészségünkre, és emiatt lassítani kellene. Hiábavaló, mert a saját testi-lelki egészségünk, a jóllétünk gyakran kevésbé motiváló, mint a kitűzött céljaink felé irányuló sóvárgó hajtás. Ha majd ott leszünk a célban, akkor úgyis lesz időnk pihenni, nem igaz?

Az ige szerint még az Úr is megpihent a hetedik napon. Keményen munkálkodott hat napig, de aztán lassított: elégedetten hátradőlt és azzal töltötte a hetedik napot, hogy gyönyörködött a heti munkájában. Nem véletlenül rendeli el nekünk, hogy tegyünk mi is így. Egy évben van 365 napunk, és Ő azt kéri, hogy ezekből 52 napon legyen nyugi. Újra és újra, bizonyos időközönként iktassunk be egy nyugalomnapot, amikor nem a hétköznapi elfoglaltságaink kötnek le minket, nem a folytonos aggodalmaskodás itatja át a lényünk, hanem képesek vagyunk kiszakadni a mókuskerékből. Dőljünk hátra, gondoljunk vissza a heti munkánkra, a mögöttünk álló napok eseményeire, gyönyörködjünk, adjunk hálát! Így elcsendesedve talán még jobban érezhető, ahogy az Isten körbevesz, gondoskodik, nem hagy el. Úgy lettünk teremtve, hogy időnként szükségünk van szünetekre, amikor elmélkedve és elcsendesedve közelebb érezzük az Urat, mint a mindennapi rohanásban. A lelkünknek ez olyan frissítő energialöket, amivel lehet elég léleknaftánk a következő napra, hétre, hónapra.

Napi kihívás: keresd meg azokat a számodra lassítást, megnyugvást jelentő tevékenységeket, amikor közelebb érzed magad az Istenhez! Az imádkozás, az igeolvasás és az istentiszteleten való részvétel mellett számtalan egyéb ilyen, személyesen a te életedben jól működő dolog lehet jó megoldás (pl.: a kirándulás, az edzés, az olvasás, a zenehallgatás vagy zenélés, a művészet, a főzés, a naplóírás stb.). Gondold végig, melyeket tudnád minden napodba beiktatni, és jelölj ki magadnak minden napra egy kis időt, amit ezekkel a tevékenységekkel töltesz! Lassíts le, lépj ki az életed rohanó folyamából pár percre minden nap, és figyeld a változást!

Nigriny-Demeter Adrienn

Forrás: teso.blog