Az egyház és a földönkívüliek

Nemrég Kanada volt honvédelmi minisztere, Paul Hellyer egy Washington DC-ben zajlott konferencián érdekes bejelentést tett. Szakértők és tanúk állításával egyetemben kijelentette: a Földet évezredek óta földönkívüli fajok látogatják. A bejelentésről tett felvétel a világhálón is gyorsan elterjedt, nagy visszhangot váltva ki a világ országaiban. Lévén, hogy mindez egyházi berkekben is beszédtémává vált, megkértük történelmi egyházaink néhány lelkészét: mondjanak véleményt a kérdésről.

Egressy Miklós, jánosi–balazséri görög­katolikus áldozópap: „Az egyház nem zárja ki a földönkívüli élet létezését. Szent könyvünkből, a Bibliából az olvasó megismerheti a teremtés egyszerű és tényszerű történetét. Mint tudjuk, a teremtés hat napon át zajlott, s láthatjuk, hogy Isten milyen hatalmas alkotási nagysággal és szabadsággal rendelkezik. Úgy gondolom, hogy ha Isten megteremtette a Földet és az itt élő embereket, az ő hatalmából és kegyelméből máshol is végezhetett teremtő munkát, értelmes lényeket alkotva. Annyi azonban bizonyos: a Szentírásban nem történik említés másik teremtett, a miénkhez hasonló anyagi világról, ami ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy létezhet. Ide köthető Jézusnak az evangéliumban tett egyik igen érdekes utalása is: „Más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók.”

Még hozzátenném, hogy bár a földönkívüli lények létezése egyelőre nem bizonyított, világviszonylatban mégis elég sokat foglalkoznak a kérdéssel. Talán túlságosan is sokat. Show-műsor szinten zajló, manipulatív célt vélek felfedezni a dolgok mögött, amikor is a kérdés ébren tartásával kívánják elterelni az emberek figyelmét a mindennapi gondokról és a gazdasági válságról.”

Pápai Gábor, nagygejőci református lelkipásztor: „Tudomásom szerint a református egyháznak nincsen kinyilvánított véleménye és álláspontja a kérdésben. Ami a személyes véleményemet illeti: én nem hiszek a földönkívüliekben. Meglátásom szerint elég sokat emlegetett kérdésről van szó, de azt is látni, hogy a tudományos vonalnál sokkal nagyobb figyelmet szentelnek mindennek a show-műrosok keretében, melynek egyik példája a népszerű énekes, Pataki Attila „földönkívüli” elrablásának története. Nem hiszek mindebben.

Úgy gondolom, hogy az UFO-kérdés számos ember hitét próbára teszi. Maga a téma kedvez a scientológiai egyház és a különböző szekták erősödésének, terjedésének. Az ezekben hívő emberek teljesen elutasítják Isten létezését, az ember Isten által történt teremtését: egyesek magát az Istent is földönkívüli lénynek gondolják. Mindez keresztény szemszögből teljesen elítélendő és káros álláspont. A szekták térnyerése emellett igen veszélyes is, hiszen ezek némelyike öngyilkosságra kényszeríti tagjait az általa propagált hit nevében.

Az UFO-kérdés az ateista emberek támasza és kapaszkodója is, akik tudományos vonalon igyekeznek kétségbe vonni az egyház tanításait.”

Michels Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye bereg–ugocsai esperese: „A kérdés nem ellenkezik a keresztény hittel, mivel az ember nem szabhat határokat Isten alkotói szabadságának. Én magam még a 70-es években megnéztem Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjét, mely egy esetleges kapcsolatfelvétel lehetőségét mutatta be. Érdekes és elgondolkodtató volt a történet, ahogy az is, hogy az idegen lényekkel történő kommunikáció „univerzális” nyelve a zene és a fény volt. Véleményem szerint nagyon nagy az esélye annak, hogy a világűrben lehet élet – akár az emberi fajéhoz hasonló értelmes élet is. Hívőként én személy szerint úgy vélem: lehet, hogy a Földnek pont az a küldetése, hogy az itt lakó emberek egyszer majd elvigyék oda is az örömhírt.

Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a hívő ember ne vonjon párhuzamot Jézus Krisztus és az idegen élet között. Sok olyan scientológiai elmélet van, mely szerint maga Jézus is űrlény volt, ami butaság. Keresztény szempontból ez elfogadhatatlan a számomra.”

Korábban érdekes kijelentések hangzottak el a Vatikánban is. „Hihetünk Istenben és a földönkívüliekben. El lehet fogadni más világok és más életek létezését, akár olyanokét is, amelyek fejlettebbek a miénknél anélkül, hogy megkérdezőjeleznénk a teremtésbe, a megtestesülésbe és a megváltásba vetett hitünket” – nyilatkozta még 2008-ban José Gabriel Funés, a Specola Vaticana, a Szentszék Castel Gandolfó-i csillagvizsgálójának igazgatója.

Az argentin jezsuita atya akkor a Vatikán hivatalos lapjának, a L,Osservatore Romanónak adott interjúban akkor úgy vélekedett: annak ellenére, hogy számos csillagász minden alkalmat megragad ateizmusának nyilvános tanúságtételére, csupán mítosz annak állítása, hogy az asztronómia segíti az ateista világlátást.

– Számomra úgy tűnik, hogy éppen az, aki a Specolában dolgozik, tanúsíthatja a lehető legjobban, hogy lehet Istenben hinni és komoly tudományos munkát végezni – mondta Funes, aki szerint, ahogyan sokféle teremtmény létezik a Földön, lehetnek más, Isten teremtette intelligens lények is. Ez nem ellenkezik a keresztény hittel, mivel az ember „nem szabhat határokat Isten alkotói szabadságának.

A Specola igazgatója az interjúban kitért arra is, hogy az ősrobbanás elmélete nem mond ellent a bibliai teremtéstörténetnek.

– A Biblia alapvetően nem tudományos könyv, hanem a szeretet levele, amelyet Isten né­pének írt egy két- vagy háromezer éves nyelvezettel. Akkoriban természetesen ismeretlen volt egy olyan elmélet, mint az ősrobbanásé. Éppen ezért nem kérhetünk számon a Bibliától tudományos választ. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a jövőben nem lesz-e az univerzum eredetének teljesebb magyarázata, mint a big bang – mondta José Gabriel Funes atya, aki szerint éppen ezért kell begyógyítani az olyan sebeket, mint a Galilei-ügy, és megvalósítani az együttműködést az egyházi és a tudományos közösségek között.

– Hiszem, hogy a tudomány és a hit közötti problémák egyike a tudatlanság. Egyfelől a tudósoknak meg kellene tanulniuk helyesen olvasniuk a Bibliát, és megérteni hitünk igazságát. Másfelől a teológusoknak és az egyházi embereknek naprakésznek kellene lenniük a tudományos fejlődésben, hogy hatékony válaszokat adhassanak a folyamatosan felmerülő kérdésekre – figyelmeztetett a vatikáni csillagász.