Az ördög és törlesztőrészletei

Rövid és hosszú távú körülmények és következmények

Devil is in the details, azaz az ördög a részletekben van. De sokat mondta nekem gimnáziumi angoltanárnőm, amikor – szokásomhoz híven – felszínesen végigrohantam egy-egy feladaton. Azóta már azt is tudjuk, hogy ez a bizonyos ördög kiváltképp szívesen választja a részletek nagycsaládján belül a törlesztőrészleteket lakóhelyéül. Sokak számára ez a tapasztalat erősen megnehezítette az életet az elmúlt pár évben.

Mert azt talán ki tudta számítani az ember, hogy mennyit képes havonta befizetni, és talán még azt is, hogy mennyi ideig kell ezt a pénzügyi teljesítményt hoznia. Azonban voltak, vannak olyan körülmények, amelyekkel nem tudott számolni. Ebből csak egy a válság okozta árfolyam-ingadozás, noha igen jelentős mértékben befolyásolta mindazt, ami érzés ma bennünk a hitelek iránt meggyökerezett. De ide tartozik a tömeges létszámleépítés jelensége, mely hullámként söpört végig országokon és vállalatokon, vagy ilyen körülmény az is, amikor egy hitelt ketten vállaltak egy: fogalmazzunk így, egy pár, ám a kapcsolat meggyöngültével a pár egyik fele egyedül találja magát a kettejük erejére számolt törlesztéssel. Vajon a mi generációnk már nem a temetésére összespórolgatott pénzt fogja az utókorra hagyományozni, hanem adósságaink rendezése lesz unokáink öröksége?

Devil is in the details. A Biblia sokszor beszél úgy a bűnről mint adósságról. És a folyamat is nagyon hasonlóan meg végbe akkor, amikor belemegyünk valamilyen bűnbe. Azt talán tudjuk mérlegelni, hogy amennyiben alkoholhoz, cigarettához – a drogot említeni is nehéz szívvel merem csak – nyúlunk, akkor fennáll a függőség veszélye. De azt a hosszú távú következményt, hogy ebbe bele lehet halni, ráadásul nem csak egyénként lehet belehalni, de családilag, közösségileg is, azt már kevesen veszik számításba. És milyen örökséget hagy maga után az ember? A szenvedélybetegségek három generáción át hajlamosíthatnak ugyanannak az útnak a bejárására. Vajon ezt tudja-e a kocsmapultnál valaki, hogy a dédunokája májára iszik?

Amikor valaki úgy dönt, hogy házassága mellé kaland gyanánt beszavaz az életébe egy szeretőt, akkor talán számol a kettős élettel járó hazugságokkal, logisztikai nehézségekkel. De azzal, hogy akár két családot is pusztulásba kerget – nem ritkán valós öngyilkosságig – bizonyára senki nem számol a hormonok lázas tánca közepette. Ami hátramarad: érzelmileg sérült új generációk, akik elköteleződésről nem akarnak hallani, akik nem hisznek a házasságban, akik jobb esetben perelnek az azt megáldó Istennel, rosszabb esetben szóba sem állnak vele.

Így dolgozik a bűn, az előre le nem játszható vagy átgondolásra nem méltatott körülményeken keresztül. A felelősség mégsem a körülményeké, hanem a miénk. Miénk, akik felvesszük a hitelt, a miénk, akik döntünk egy előre láthatóan rossz dolog mellett. Miénk, akik a legjobb esetben is csak rövid távú körülményekkel számolunk. Devil is in the details. És most csak hangzatosabb és jól kimutatható bűnökről szóltam, melyek utóéletét szociológusok vizsgálják. Hol vannak még az apró bántások, a mulasztások, az őszintétlenségek.

A törlesztőrészletekkel bedőlt családok életére nincs a kezemben megoldás, csak reménykedem, hogy gazdasági szakemberek kitalálnak valamit. Ellenben a másik rossz döntésre és minden lehetséges következményére van a kezünkben megoldás. Éppen efelé a megoldás felé közeledünk így böjtben: Jézus keresztváltsága az, ami egyrészt semmissé teszi a rossz döntést, másrészt felülírja annak következményeit. Megbosszulom az atyák vétkét a fiakban harmad- és negyedíziglen, de irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem és parancsolataimat megtartják. Ebből az adósságcsapdából van lehetőség kikerülni. Sőt, átok helyett áldássá lehet lenni a környezetünknek, a társadalomnak, az utódainknak.

Nem kell ehhez mást tenni, mint elfogadni azt, aki a vétkeinkért már eleget tett. Átélni nagypénteket, majd pedig húsvétot. Hogy valaki nekem az adósságomból felmentést szerzett, mi több, új életet is ad. Mikor jelenthetne ez nagyobb örömhírt, mint éppen most, az adósságok évtizedében?
Pete Violetta