Bensőséges ünnepség a Sámuel Alapítványnál

Szerző: | 2021.05.07., 10:21 | Hitélet

Fotó: refua.tirek.hu

A Sámuel Alapítvány a Beregszászi Református Egyházközség bázisán húsz évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy reményt adjon az árva, illetve elhagyott gyermekeknek arra, hogy szerető családokban nőhessenek fel. E célból hozták létre a családtípusú gyermekotthonokat, melyekből mára nyolc működik Kárpátalján. Május 6-án ezek szüleit hívták találkozóra. Együtt adtak hálát Istennek, hogy ilyen nemes feladatra választotta ki őket, hogy a befogadott gyerekek révén megélhették a nagycsalád minden örömét, s hogy a nehézségeken is átvezette őket.

A megjelenteket Sipos Géza alapítványi elnök köszöntötte, majd Taracközi Ferenc, a beregszászi református gyülekezet vezető lelkésze, a Sámuel Alapítvány egyik alapítója tartott áhitatot. „Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod” – idézte a lelkész a 139. zsoltárt. „Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad! Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid” – folytatta az Ézsaiás 49, 15–16 alapján.

Micsoda hitvallás ez, micsoda ígéretek ezek! Isten nemcsak életet ad, de kezében is tartja azt. Anyák napján (is) hálát adunk a születés csodájáért, azért a bensőséges anya-gyermek kapcsolatért, amelyben Isten szeretete nyilvánul meg. Az életet Isten adja, s ebbe a teremtésbe hívja be az asszonyokat. Amint az anyaméhben védőburok veszi körbe a magzatot, úgy Isten irgalma (héberül az anyaméh irgalmat jelent) óv, véd, körbezár bennünket egész életünkben. Megfeledkezhet-e az anya a gyermekéről? Amint látjuk, igen, mert vannak, akik otthagyták a kórházban a csecsemőjüket. De Isten nem feledkezett meg róluk, mert titeket küldött hozzájuk, hogy szerető családban nőhessenek fel – fogalmazott a lelkész.

Néha a gyermek is hajlamos elfeledkezni a szülőről. Ám teremtő Atyánk mindannyiunkat tenyerébe vésett, Fia által emlékezik ránk – Őt adta érettünk. Minden nap emlékeztet bennünket: az Ő keresztre feszítése a bűneink miatt történt. Hálásak lehetünk, mert burokban születtünk, Isten karja egész életünkben körülfog, s ha igaz hittel hiszünk Krisztusunk megváltó áldozatában, egy újabb burokba, a mennyországba juthatunk – fejezte gondolatait a lelkész.

Az alkalom további részében tartalmas beszélgetésre került sor. Ebből a kívülálló számára is kiderült, mennyire tisztelik és becsülik, támogatják egymást ezek a házaspárok, akik sajátjaik mellett nevelnek nagy-nagy szeretettel még öt-nyolc gyereket. (Az ukrajnai családtípusú gyermekotthonokban a szülők két-három vér szerinti mellett öt-hét befogadott gyermekről gondoskodnak. Összesen legfeljebb tízen nevelkedhetnek egyidejűleg a családban.) Mint a beszélgetésből kiderült, valamennyien egyetértenek abban, hogy ezeknek a gyerekeknek (is) a család jelent biztos pontot. Igyekeznek úgy nevelni őket, hogy valamennyiük számára fontos legyen a másik, s hogy majd a későbbiekben is számíthassanak egymásra. Ezek a szülők sokszor emberfeletti munkát végeznek.

Hálaadással tekintünk vissza az eltelt időszakra, mert hatalmasat cselekedett általuk az Úr – fogalmazott zárszavában Taracközi Ferenc.

A találkozó végén Sipos Géza elnök egy-egy igés képeslap kíséretében virággal köszöntötte a jelenlévő édesanyákat.

Marton Erzsébet

Forrás: refua.tirek.hu

Pin It on Pinterest

Share This