Beregrákos ünnepelt
Hit, magyarság, megmaradás
A hit megtartó erejét, a magyar anyanyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozták vendégek és vendéglátók egyaránt vasárnap a Beregrákoson megtartott ünnepségen. Amikor is ünnepi istentisztelet és megható iskolai ünnepség keretében adtak hálát azért, hogy a településen 230 évvel ezelőtt indult el a magyar oktatás, s hogy száz éve épült fel a – kisebb megszakítással (volt egy időszak, amikor ukrán nyelvű oktatás folyt falai között) – ma is működő magyar iskola.
Hogy az ukrán népek közé ékelődött kicsiny rákosi magyarság megmaradt, az elsősorban hitének, kitartásának, az anyanyelvéhez való ragaszkodásának köszönhető. Hogy ez továbbra is megmaradjon, ahhoz nem csupán iskolába kell járni, de meg is kell tanulni a tananyagot, fogalmazott nyitóáhítatában Gulácsy Lajos nyugalmazott püspök, a gyülekezet egykori lelkésze. Aki arra is figyelmeztetett, hogy a „lelki iskolát” is ki kell járni, s a bibliai leckét meg kell tanulni.
Dániel hűségét, életét állította példaként a résztvevők elé Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője. Dániel az idegen hatalom minden erőszaka ellenére megtartotta nevét, nyelvét, hitét. „Ma, hogy itt állhatunk, annak a jele, hogy Beregrákoson 230 éve élnek Dánielhez hasonló emberek, beregrákosi dánielek, akik hűségesek maradtak. Hűségesen megőrizték nevüket, nyelvüket, kultúrájukat, hitüket, mindazt az ajándékot, melyet Istentől sáfárságra kaptak.” Felelősek vagyunk mindannyian azért, hogy 230 év múlva mit mondhat el rólunk a távoli jövő nemzedéke, hangsúlyozta az államtitkár asszony. Valamennyien feladatul kaptuk, hogy őrizzük és ápoljuk azt a nemzeti közösséget, amelynek tagjai vagyunk, azt a helyet, ahol élünk. Beregrákos magyarsága szórványban él, nap mint nap erőfeszítéseket tesznek azért, hogy magyarként megmaradjanak. Köszönettel tartozunk azoknak, akik őrzőként fenntartják nemzetünk határát, mondta Répás Zsuzsanna. A magyar identitás, kultúra és nyelv megmaradása az itt élő pedagógusok áldozatos munkáján, a gyermekeiket magyar iskolába írató szülőkön, a magyar iskolába járó kisdiákokon, a jövő generációin múlik, mondta az államtitkár asszony, aki azt is elmondta, hogy a magyar kormány kiemelt feladatként kezeli a szórványban élő közösségek ügyét.
„Mindeddig megsegített minket az Úr” idézte Sámuel első könyve 7. részének 12. versét Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Rákóczi Főiskola elnöke, aki nagyra értékelte az ősök határozottságát, erejét és hitét, amivel iskolákat tudott alapítani és fenntartani. Az ő példájukból kell erőt meríteni a ma nemzedékének is, hogy megmaradhassunk, mondta. „Aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1Jn 2,17) – helyezte az igei üzenetet a gyülekezet szívére Nagy Béla, a KRE főgondnoka, aki hálát adott az iskolaalapítókért és – fenntartóiért. Pocsai Vince lelkész az elődök példáját állította a hallgatóság elé, az ige szavaival figyelmeztetve: „Viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra! (ApCsel 20, 28) Köszöntötte az ünneplő közönséget Molnár Béla iskolaigazgató, majd Páll László helyi református lelkész elevenítette fel az iskola történetét, hangsúlyozva az iskola és az egyház együttműködésének fontosságát. Nagyon tárgyilagos és átfogó előadásában a lelkész szólt a kárpátaljai kisebbségi létről, az anyanyelvi oktatás fontosságáról. Vázolta az európai gondolkodás, európai együttműködés fontosságát. A jövőképről szólva hangsúlyozta: akkor lesz jövője a magyar iskoláknak, ha azokban lesznek gyerekek, ha felkészült, lelkiismeretes pedagógusok lesznek, ha gyerek-szülő-tanár kölcsönösen megbecsüli egymást. A gyülekezet is úgy marad meg, ha a közösséget szolgálja, ha a krisztusi megbízást tartja szem előtt. Páll László kiemelten szólt arról a felelősségről, amivel a szórványban – a szomszédos ukrán településeken elszórtan – élő magyar származású testvérek felé tartozunk.
Az istentiszteleten a gyülekezet énekkara szolgált, illetve verseket hallottunk magyarságról, a templom és iskola szerepéről. A himnusz eléneklését követően az ünnepség az iskola udvarán folytatódott, ahol a gyerekek rövid műsorral üdvözölték a megjelenteket, majd Bacskai József, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozta, hogy az anyaország figyelemmel kíséri a szórványban élők életét is, és lehetőség szerint segíti őket megmaradási törekvéseikben. Az anyanyelvi oktatás mellett az államnyelv ismeretének fontosságát hangsúlyozta beszédében Motilcsak Mihail, a megyei oktatási osztály vezetője, a falu szülötte. A rákosi ruszin (ukrán) és magyar nép békés egymás mellett élését példaként említette Zsupán Jevgen orvos, a megyei tanács képviselője, a település szülötte. Isten áldásának tudható be, hogy a magyarság, a református hit itt, Beregrákoson, a szórványban is megmaradt, hangsúlyozta Gyurkó Miklós, a Presbiterszövetség elnöke.
A vendégek ezt követően fotókiállításon ismerkedhettek meg az iskola történetével, majd szeretetvendégségen vettek részt. A gyerekek pedig meg is kóstolhatták az iskolát, nagyot haraphattak a tanintézményt ábrázoló tortából. A 100 évvel ezelőtt készült épület viszont továbbra is áll, és várja a gyerekeket, hirdeti: megmaradásunk záloga az anyanyelvi oktatás.
Kovács Erzsébet