Családban élni tudni kell

Családi életre nevelés és a kapcsolati kultúra fejlesztése címmel indít továbbképzést pedagógusok számára a Károli egyetem.

A hatékony kommunikáció, a konfliktuskezelés, a család működése, a veszteségek kezelése és a párkapcsolat is témája a negyvenórás képzésnek.

Módosul a Nemzeti alaptanterv, ősztől a családi életre nevelés témakörei is kötelező lesz az általános és középiskolákban. A Károli egyetemen újonnan meghirdetett továbbképzés abban segít, hogy a pedagógusok képesek legyenek a tananyagban haladva a diákok aktuális élethelyzetére is megfelelően reflektálni és felkészíteni őket a rájuk váró társas és családi szerepekre – mondta el érdeklődésünkre Komlósi Piroska pszichológus, családterapeuta, az egyetem docense. Az elméleti tudást és interaktív gyakorlatot biztosító képzés végére a résztvevők szemléletmódja várhatóan tágul majd, jobban fognak tudni kérdezni, meghallgatni és együttérezni a gyerekekkel – reméli a szervező.

A családi életre nevelés az erkölcstan, a technika, az életvitel és gyakorlat, valamint az etika tantárgyakban önálló tantárgyi keretbe illeszkedik, de számos másik tantárgyba is integrálható, többek között a biológia-, a történelem-, a magyar-, valamint az osztályfőnöki órákba. A továbbképzésen a szaktanárok ötleteket kapnak az egyes témakörök feldolgozásához.

– Ha a Toldiban a „rókalelkű bátyhoz” érnek, a magyartanár sokkal tudatosabban kezdeményezhet beszélgetést a testvérkapcsolatról, a kölcsönös felelősségvállalásról, a konfliktuskezelésről, a generációk közti kommunikációról. A történelemtanár háborús helyzetek felvázolásakor az erőforrások mozgósítása és a hátország szerepe kapcsán beszélhet a család vagy egyes kisközösségek működéséről is, de az osztályfőnökök és a kollégiumi nevelőtanárok is profitálhatnak a képzésen, ahol szó esik az önismeretről, a nemi szerepekről és a párválasztás kérdéseiről is.

A képzésre nemcsak pedagógusokat, hanem lelkészeket, iskolaorvosokat, gyógypedagógusokat és óvódapedagógusokat is várnak.

– Mindenki számára, aki gyerekkel küszködik, hasznos, ha minél több ismeretet, ötletet magába szív, minél több eszközt kap a kezébe. Kreatív feladattípusokat, játékokat tehetnek a tarsolyukba, akik eljönnek a képzésre, és nemcsak a gyerekekkel, hanem a szülőkkel való bánásmódjukat is kifinomultabbá tehetik.

Ahhoz, hogy a munkájukat professzionálisabb szinten végezhessék, a pedagógusoknak először saját magukkal kell számot vetniük. A kurzus résztvevői önkéntesen alávethetik magukat az önismeretüket fejlesztő feladatoknak.

– A Károli egyetemen tartottunk már hasonló kurzust, amelynek résztvevői arról számoltak be, hogy saját családi krízishelyzetükből ki tudtak lábalni a képzésen tanultak segítségével. Ők valószínűleg sokkal hatékonyabban tudják majd kezelni például a válás utáni krízist megélő gyerekek helyzetét – vélekedik Komlósi Piroska.

Bár a gyerekek elsődleges mintája a család, a pedagógus sokat tehet szemléletmódjuk változásáért – hívta fel a figyelmet a pszichológus.

– A kamaszok épp a legfogékonyabb időszakban vannak ahhoz, hogy megértsék, mennyi minden rejlik a konfliktusok mögött. A tanár elmondhatja, hogy két személy vagy embercsoport a saját szükségleteit, vágyait, céljait viszi bele a vitába. Ezt úgy szemléltetheti, hogy megkérdezi őket, vajon mi lehet az édesapjuk, édesanyjuk nézőpontja; és a családban betöltött szerepekhez társított székekre ülteti őket, hogy elképzeltesse velük, apaként vagy anyaként mit gondolnának kamasz gyermekükről az adott helyzetben.

A helyzetjátékok lebonyolításához a pedagógusnak meg kell tanulnia csoportot mozgatni, nemcsak tölcsérrel tölteni a fejekbe a tananyagot – tette hozzá a Károli oktatója. Ennek elsajátítására is lehetőséget ad a továbbképzés, ahol a kapcsolati kultúrára is nagy hangsúlyt fektetnek.

– Hogy beszélnek egymással a gyerekek? Milyen a kirekesztés egy iskolai csoportban? Hogyan vegye azt észre a tanár? Hogyan mutasson jó példát? Hogyan figyelhetünk jobban egymásra? Mi jellemzi a generációk közti kommunikációt? A továbbképzésen komoly módszertani útmutatást adunk bizonyos kérdésekben, amiről pedig csak utalásszerűen ejtünk szót, ahhoz szakirodalom-listát adunk.

– A tanulási folyamatban a legerősebb tényező az utánzás és a szoros érzelmi kapcsolatba kerülés a mintaadóval. A szülői minta a gyermekekbe vésődik, akik azokat a viselkedésformákat utánozzák, amelyeket otthon látnak. A mai gyerek legjobb esetben olyan szülő lesz, amilyenek a szülei, a tanárai vagy egy-két számára fontos személy. Nagy tehát a felnőttek felelőssége – hangsúlyozta Komlósi Piroska. A szakember szerint a magyar családokban a legelemibb dolog hiányzik: egymás tisztelete.

– A másikban Isten teremtményét kell, hogy lássam; hinnem kell, hogy sok jó van benne, csak még nem látom vagy nem tudtam előhívni. Aranyat érő útravaló, ha a gyerekek olyan szülőpárt látnak maguk előtt, akik egymást tisztelik. Ha ezt a felfogást tudnánk sugározni feléjük, szárnyakat kapnának, és ők is így viszonyulnának mindenkihez.

A Családi életre nevelés és kapcsolati kultúra fejlesztése elnevezésű továbbképzésen a Kopp Mária pszichológus professzor által 2011-ben szervezett munkacsoport több országos hírű szakembere is vállalt előadást. A negyvenórás képzés nyolc ötórás blokkból áll, összesen négy képzési napon. A továbbképzésre való jelentkezés feltétele egy felsőfokú diploma. Az április 5-6-án és május 24-25-én (péntek-szombaton) tartandó képzésre március 27-ig lehet jelentkezni a [email protected] e-mail címen. További információk a képzésről és a jelentkezés feltételeiről itt olvashatók.