Hímes Húsvét
Pop és antik értelmezés és ábrázolás
Megkérdeztem néhány nem keresztyén neveltetésű ismerősömet, mit jelent nekik a húsvét.A legkülönbözőbb választ adták, de egy mindegyiknél közös volt. Nem volt szó benne Krisztus feltámadásáról, de még a hús-vét értelmezéséről sem.
Van, aki a nagymamája friss fűvel borított, csokinyuszival, tojással megtöltött dobozára emlékszik vissza, amit annyi szeretettel készített az unokáknak, ebből vonja le a következtetést:
„A húsvét a mindig és folytonosan jelen lévő jóság ismételt és ünneppé varázsolt megnyilatkozása.”
A másik húsvétkor a pihenést, kertészkedést emeli ki, a mindennapokból, tanulásból való kiszakadást.
A harmadik a tavaszra, az újrakezdés évszakára gondol, a lakás takarítására, a textíliák könnyedebbre, világosabbra cserélésével kívánja kifejezni a tavaszvárást, a kisunokának pedig autóforma sütit kell sütni, mert húsvétkor a vágyaknak teljesülniük kell…
„Szinte ilyenkor indul számomra az új év” – teszi hozzá, s maga sem tudja, hogy mennyire biblikus ez a vélemény, hiszen Jézus Krisztus feltámadásával új korszak kezdődött az emberiség történetében.
A tavaszi nagytakarítás, kertészkedés mellett ilyenkor a konyhában is nagy a sürgés-forgás: tojásfestés, hogy legyen mit adni a locsolóknak, ha még járják a lányos házakat egyáltalán, mézes sütemény készítése, előkerül a nyuszi- és bárányforma, az ételek között hangsúlyt kap a sonka, főtt tojás.
A méz édes íze miatt a szeretet kifejezője, de a Biblia szerint nem szabadott áldozati ételbe tenni, mert túlzott élvezethez vezethet. (5 Mózes 32,13)
A bárányról már nem tudják, hogyan függ össze Jézussal, csak beléjük van kódolva, hogy bárány és tojás kell a húsvéthoz. Ha nem lenne az ünnepi asztalon, hiányozna, de ezek a rejtett ismeretek megmagyarázhatatlan mélységekben őrződtek meg az emberiség tudatában.
Egyre több helyről hallom, hogy ilyenkor is megajándékozzák a szeretteiket, és erre az üzletek, a reklámok is ösztönzik a vásárlókat. Épp ma kaptam értesítést egy kiadótól, húsvéti árengedmény: 3 db könyv vásárlásakor 40% kedvezmény…
A kereskedők Krisztus feltámadásának ünnepét remekül kihasználják a portékáik árusítására. A szokásos csokinyuszik, barik, tojások mellett a legkülönfélébb ötletekkel rukkolnak ki, pl. kapható különféle színekben pompázó nyuszibicikli, de még húsvéti nyuszibili is!
A filmiparba is betört a téma eltorzult feldolgozása: a Feltámadás című horror-thrillerben a főhős a sufniban mozaikszerűen összerakja az előre begyűjtött testrészekből Jézus Krisztust…
A feltámadt Krisztus ábrázolása a különböző művészettörténeti korszakokban az adott ideológiai, társadalmi, esztétikai, dogmatikai szempontok szerint alakult.
A feltámadás kifejezés a görög anasztaszisz szóból származik, valakit felállítani a jelentése. Egyetlen tárgyi bizonyítéka lehetne a torinói lepel, de a tudós szindonológusok (a lepel tudományos vizsgálatait összegyűjtő és elemző szakemberek) nem tudnak egyértelműen állást foglalni a lepel hitelessége mellettvagy ellen. Persze már az ókeresztény korban megkezdődött az ereklyegyűjtés és -kereskedelem, ami a hamisítást iparággá fejlesztette.
A keresztfa megtalált és ereklyeként őrzött szilánkjaiból Rotterdami Erasmus szerint egy egész erdő kitelne…
A keresztyénség különböző korszakaiban eltérő szimbolikus ábrázolás volt jellemző: az ókeresztény korban a katakomba-festészet még őrizte a közvetlen emlékeket, ezek az ábrázolások életszerű, gazdag részletekkel, közvetlen hangon tudósítanak a bibliai eseményekről, Jézus feltámadásáról, megjelenéséről a temetőkertben, ahol a magdalai Máriának mondja az elhíresült mondatot, amely később ikonográfiai ábrázolások hosszú sorát inspirálta:
Érintés, Ókeresztény freskó. Noli me tangere! (Ne érints engem!) Ne a testet érintse, nem akarja elhitetni vele, hogy ugyanabban a minőségben jött vissza, mint amelyben a halálba ment, és minden ott folytatódik, ahol abbahagyták, hanem az Atyával egylényegű fiút keresse, és feltámadásában lássa meg az üdvösség egyedüli útját.
Sol Invictus: mozaik, vatikáni nekropolis a Szent Péter bazilika alatt, Kr. u. III. sz.
Sol, a Napisten a Mithrasz-kultusz elterjedése miatt közkedvelt volt, perzsa zsoldosok hozták be a római hadseregbe, és mivel ő is meghaló és feltámadó isten, a korai ábrázolásokon azonosították Jézussal. Így kapott glóriát, napkorongot a feje fölé. Így lett a felkelő Nap a feltámadt Krisztus szimbóluma, a református címerünkben is szerepel. Ezért keletelték az ókori és középkori templomokat, a szentély kelet felé néz, a reggel misénél a fény fokozatosan megvilágítja a szentélyt, vagyis a fény vezet a Szentek Szentjébe, szimbolikusan Isten országába.
A román korban Világbíró Krisztus, vagy Uralkodó Krisztus vált általánossá.
Veleméri templom, Uralkodó Krisztus, 1200.
A kor szokásának megfelelően Krisztust mandorlában (mandula alakú dicsfényben) ábrázolta a festő, ami megegyezik a székely rovásírás „us” (ős) jelének képszerű változatával, a tejút hasadékában kelő napisten pogány ábrázolásával, amit beemeltek a kereszténységbe.
Elmaradhatatlan a trón ábrázolása, ahogy a magyar koronázási paláston szereplő Krisztusnál is látjuk, sőt olvashatjuk a feliratot: „Trón illeti meg a kormányzó és uralkodó Krisztust” A feliratok hexameterekben vannak írva.
A gótikában a Tanító Krisztus, feltartott ujjal, Bibliával vált általánossá, a reneszánszban a Fájdalmas Krisztus motívuma került előtérbe.
A fájdalmas Krisztus, terrakotta szobor, részlet, XV. sz. Itália, kora reneszánsz
A feltámadás után Krisztus megjelenik a tanítványoknak, és megmutatja az oldalsebét. Feltehetőleg Leonardóról mintázta a szobrot, aki hosszú ideig a műhelyében dolgozott. A Budapesti Szépművészeti Múzeum a Trónoló Mária gyermekével, öt szenttel és két angyallal c. képen bizonyítottan az ő egészalakos képe látható, amely Verocchio műhelyében készült. A két arc és a testfelépítés nagyon hasonló.
Grünewald: Isenheimi oltár. Krisztus feltámadása, tempera oltártábla, 1510, német érett reneszánsz
A sebhelyekkel borított test megtisztulása a betegségből való megszabadulásra utal a feltámadáskor. Döbbenetes hatással lehetett az isenheimi ispotályban ápolt leprás betegekre Grünewald szenvedélyes megfogalmazása.
A sötét háttérből kiragyog, szinte fényből van a szörnyű fekélyektől megtisztult test, hirdetve a halálra ítélt betegeknek: Krisztusban van szabadulás.
Somos Miklós: Húsvéti harangszó
A XX. századi festmény szintén a feltámadt Krisztus megjelenését ábrázolja Mária Magdalénának, fölötte a lombok közt a húsvét vasárnap templomba hívogató harangokkal.
Minden igaz művészet szakrális, mondta Pilinszky. Krisztus feltámadása, a húsvét ünnepének megértése a műalkotások közvetítésével mindig a kor szellemi befogadóképessége függvényében alakul, ugyanakkor az örök érvényű igazságot kell tolmácsolnia, kinek-kinek a saját nyelvén.
Forrás: parokia.hu