Huszonkét új bíborost nevezett ki a Szentatya
XVI. Benedek pápa január 6-án, vízkereszt ünnepén az Úrangyala-imádság után hozta nyilvánosságra, hogy február 18-ra összehívja a bíborosi konzisztóriumot, amelynek keretében 22 új bíborost kreál. A bíborosi testület létszáma így 214 főre emelkedik, közöttük 125-en 80 év alattiak. Az újonnan kinevezett bíborosok között a legfiatalabb az 55 éves német Rainer Maria Woelki berlini érsek.
Az alábbiakban közöljük az új bíborosok nevét és nemzetiségét:
Fernando Filoni (65),olasz
Manuel Monteiro de Castro (73), portugál
Santos Abril y Castello (76), spanyol
Antonio Maria Veglio (74), olasz
Giuseppe Bertello (69), olasz
Francesco Coccopalmerio (73), olasz
Joao Braz de Aviz (64), brazil
Edwin Frederick O’Brien (72), USA
Domenico Calcagno (69), olasz
Giuseppe Versaldi (68), olasz,
George Alencherry (66),indiai, a szír-malabár egyház tagja
Thomas Christopher Collins (65), kanadai
Dominik Duka (68), cseh
Willem Jacobus Eijk (58), holland
Giuseppe Betori (64), olasz
Timothy Dolan (62), USA
Rainer Maria Woelki (55), német
John Tong Hon (72), hongkongi
A szentatya 80 év feletti személyeket is kinevezett, akiknek már nincs pápaválasztási joguk:
Lucian Muresan (80), román
Julien Ries (91), belga
Prosper Grech (86), máltai
Karl Josef Becker (83), német
A bíborosok a Szentatya munkájának segítői. Kinevezésük (szakszóval „kreálásuk”) pápai határozattal történik, ami akkor lép hatályba, amikor azt a konzisztóriumban kihirdetik. Ekkor tesznek az új kardinálisok esküt, hogy ha kell, vérüket is áldozzák a pápa iránti hűségükért, majd megkapják a kinevező oklevelet és a címtemplomot, továbbá a bíborosi birétumot.
A bíborosok kétféleképpen segítik Péter utódát az egyetemes egyház kormányzásában: egyénileg, illetve testületileg. Ez utóbbira többnyire a konzisztóriumon kerül sor: a rendes konzisztóriumon elsősorban a Rómában lakó bíborosok vesznek részt, és témájától függően lehet nyilvános (például az új bíborosok kreálásakor) vagy titkos. A rendkívüli konzisztórium nagyobb jelentőségű, sürgető kérdések zártkörű megvitatására szolgál, s arra a testület minden tagja hivatalos. Bár nem úgy nevezik, lényegében rendkívüli konzisztóriumnak tekinthetők azok a bíborosi tanácskozások, amelyeket XVI. Benedek szokott újabban összehívni a rendes konzisztórium előtti napra.
A bíborosok egyénileg segítik a pápát a Római Kúria dikasztériumainak élén, illetve amikor részt vesznek a dikasztériumok bíborosokból és megyés főpásztorokból álló testületének munkájában. Sajátos funkciójuk még a pápa személyének képviselete jeles egyházi és polgári rendezvények alkalmával oldalköveti (azaz legátusi), illetve különmegbízotti (más kifejezéssel: különleges képviselői) minőségben.
Mint ismert, a bíborosi kollégiumnak két magyar tagja van Erdő Péter és Paskai László bíborosok személyében.