Japán szamuráj a boldoggá avatás útján

A keresztelésről szóló katekézisében Ferenc pápa utalt a japán katolikusok 17. századi üldöztetésére: „Nem maradtak papok Japánban, mindet elüldözték. És a közösség titokban működött tovább, titokban imádkoztak.”

A kereszténység számkivetettségét különösen átérezte a katolikus Ukon Takayama, Krisztus szamurája. A japán püspöki konferencia nemrég benyújtotta a boldoggá avatási eljárás beindításához szükséges dokumentumokat.

Joseph Mitsuaki Takami, Nagaszaki püspöke arról beszélt, hogy Takayama „tanúságot tett a keresztény hitről az üldöztetés idején, és a japán kereszténység egész történelmének jelentős alakja. Először is: minden kétségtől mentesen tartott ki a hite mellett, nem ingatta meg az evilági gazdagság csábítása. Mindig Krisztust követte, és keresztény életet élt, az evangéliumhoz méltóan.”

Takayama Osakában született 1552-ben. A családja katolikus hitre tért: ők építették az első templomot Kiotóban. Amikor Toyotomi Hideyoshi hadúr törvényen kívül helyezte a „nyugati vallást”, és 1587-ben elűzte a jezsuitákat az országból, Takayama családja ellenszegült és hű maradt hitéhez. 1615-ben a Fülöp-szigeteken hunyt el. A japán püspökök hangsúlyozták: ennek a szamurájnak az élete példaként szolgál napjaink katolikusai számára is.

Takami püspök kiemelte: „Azt parancsolták neki, hogy hagyja el a hitét, de Takayama Ukon ehelyett társadalmi státuszát hagyta el: a vagyonát, földjeit, kastélyát. Hátrahagyta mindenét és vállalta a száműzetést. Az ő értékrendje napjainkban is érvényes.”

Jelenleg mintegy félmillió japán vallja magát katolikusnak, vagyis az ország népességének 0,5 százaléka. Jezsuita misszionáriusok ismertették meg a kereszténységet a Felkelő Nap Országával a 16. században – köztük olyan ismert nevet is találunk, mint Xavéri Szent Ferenc, a misszionáriusok védőszentje.

Forrás: Rome Reports/Magyar Kurír