Kármelhegyi Boldogasszony – népi nevén Skapulárés Boldogasszony ünnepe
Július 16. a Kármelhegyi Boldogasszony emléknapja. A kármeliták védasszonya az ábrázolásokon egyik karján a Kis Jézust tartja, másik kezével a skapulárét nyújtja. A skapuláré gyakran a Kisded kezében is ott van. Kármelita templomokban és más templomok mellékoltárain is gyakran látható.
A katolikus egyház és a kármelita rend július idusán üli azt az ünnepet, mely a magyar nép ajkán Kármelhegyi Boldogasszony, Kármélus Boldogasszony, Kapullárés Boldogasszony, szegedi öreg parasztasszonyok szavával Kalmárhögyi Boldogasszony, a kármelita rend kiváltságos Mária-ünnepe, amelyet a jámborabb asszonynép még napjainkban is országszerte számon tart.
A kármeliták a bibliai Kármel hegyén remetéskedő Illés prófétát tisztelik szellemi ősüknek, Stock Simont (†1265) pedig a voltaképpeni rendalapítójuknak.
A hagyomány szerint angyalok és szentek kíséretében neki jelent meg Szűz Mária és skapuláré, népiesen kapulláré néven emlegetett vállruhát nyújtott át neki e szavakkal: aki ebben hal meg, nem jut a pokol tüzére.
Ezzel függ össze a XXII. János pápától kiadott bulla sabbatina, amely abban a kiváltságban, illetőleg ígéretben részesíti mindazokat, akik az előírt követelményeket megtartják, hogy megszabadulnak az örök tűztől, kárhozattól. Ha pedig tisztítóhelyre kerülnének, akkor a halálukat követőn szombaton maga Mária száll le oda érettük, és a mennyekbe vezeti őket.
Ezt a kiváltságot később kiterjesztették minden hívőre, aki a skapuláré, vagyis az evangéliumi menyegzős ruhára emlékeztető rendi köntös, újabban nyakban hordott érem viselésével járó épületes életmódra vállalkozik.
A skapuláré feladására csak kármelita szerzetes jogosult, felhatalmazásra azonban más pap is megteheti. Viselik a társadalom minden rétegében. Habsburg királyainkról, továbbá Deák Ferencről is tudjuk, hogy volt kármelita vállruhájuk.
A régiek úgy tartották: „aki kapullárét visel azt a Szüzanya megvédi mindenféle veszélytü, és akkor mellette áll, fölviszi a Szüzanya a mennybe”.
Magyarországon 1907-ben alakult meg a Jézus Isteni Szívéről Nevezett Karmelita Nővérek közössége, amikor Boldog Mária Terézia (1855-1938) alapító anya, nyolc hónapot töltött az országban, mialatt négy zárdát és gyermekotthont hozott létre.
Működik még több helyen kármelita közösség, köztük a Sarutlan Kármelita Nővérek Rendje Marosszentgyörgyön és Magyarszéken, a Kármelita Mindenszentekről Nevezett Közösség Esztergomban.
Forrás: Felvidék.ma