Keresztelő Szent János születésének ünnepe
Keresztelő Szent János születésének ünnepére emlékeznek a mai napon a görög és a római katolikus templomokban.
A szent születését Kr. e. 7 körüli időpontra datálják.
Életét az evangéliumok alapján ismerhetjük. Ezek szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Apja, Zakariás zsidó pap volt, akivel egy angyal közölte, hogy idős kora ellenére felesége, Erzsébet gyermeket fog szülni. Mivel Zakariás kételkedett a hírvivő szavában, büntetésképpen János születéséig néma maradt.
Keresztelő Szent János az evangélium leírása szerint a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett. „Ennek a Jánosnak a ruhája pedig teveszőrből vala, és bőröv vala a dereka körül, elesége pedig sáska és erdei méz.” (Máté 3,4)
Jézus előfutáraként azt hirdette a zsidóknak, hogy térjenek meg, és tartsanak bűnbánatot, mert közel van a megváltó Krisztus. A Jordán folyó vizében keresztelte meg megtérteket. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni.
Heródes Antipász, Galilea negyedes fejedelme azonban elfogatta és börtönbe vettette, mert Keresztelő Szent János elítélte a fejedelmet, amiért az féltestvérének feleségével, Heródiással élt együtt.
Heródiás kérésére nem sokkal később Heródes lefejeztette a prófétát. (Máté evangéliuma szerint amikor Heródiás lánya, Salomé táncolt a király előtt, az megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát. Heródiás ezután utasította Salomét, hogy Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.)
Keresztelő Szent János halálának időpontját Kr. u. 29-re teszik. Földi maradványait a 4. század közepén Szebasztéba vitték, ahol templomot szenteltek a tiszteletére. Vértanúságának ünnepe a VII. században került be a keresztény naptárba.
A takácsok, szabók, vargák, szűcsök, pásztorok, vendéglősök védőszentje. Fejfájás és epilepszia ellen is könyörögtek hozzá. Jelképei: Isten báránya, pásztorbot, keresztfa zászlóval, tál levágott fejével, liliom.
Emellett Keresztelő Szent János a védőszentje Francia Kanadának, ahol több várost is elneveztek róla, valamint az olaszországi Firenzének és a Máltai lovagrendnek is.
Betegséget is elneveztek róla: jánostáncnak, Szent János táncának, nyavalyatörésnek hívták a vitustáncot, mivel ez a szervi idegbaj a nagy nyári napforduló ünnepen, Szent Iván-napkor (amikor a legrövidebb az éjszaka) járt pogány eredetű tűztánc alkalmával tömegesen szedte áldozatait.
A régiek a faluvégen, erdőszélen rakott tüzeknek varázserőt tulajdonítottak: úgy hitték, hogy az megvédi őket a boszorkányoktól, a rovaroktól, rágcsálóktól, betegségektől, elsősorban a pestistől, a termést pedig megőrzi a jégveréssel szemben. A fiatalok a tűz körül termékenységtáncot jártak.
Az egyház már az V. században beépítette a liturgiába és megszentelte a Szent Iván napi tüzet. A tűznek tisztító hatása van, nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is tisztítja.
Más helyeken ezen a napon gyógynövényeket szenteltek.
Kárpátalján a fülöpfalvi Sipot-vízesésnél évről évre megrendezik a tűzgyújtást, melyen több száz fiatal vesz részt.
Számos templomnak Keresztelő Szent János születése a titulusa: a nagymuzsalyi közös görög-római katolikus templomban, a forgolányi görögkatolikus és a kincseshomoki római katolikus templomban tartanak templombúcsút ezen a napon.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma