Ki lesz a következő pápa? Íme, a tizenegy legesélyesebb jelölt

Mindenkit meglepett XVI. Benedek pápa döntése, aki hétfőn bejelentette, hogy lemond egyházvezetői pozíciójáról.

Ehhez hasonló lépésre nem került sor a 15. század óta. Az viszont kevésbé meglepő, hogy máris megkezdődtek a találgatások, hogy vajon ki követi XVI. Benedeket.

118 bíboros gyűlik majd össze Rómában a pápaválasztó konklávén, ahol majd kijelölik az utódot. Sokan arra kíváncsiak, hogy vajon megjelenik-e a döntésben az a tendencia, hogy a katolikus egyház tagjainak 40 százaléka Dél-Amerikában található és Afrikában is egyre növekszik az egyház létszáma. Ez akár odáig vezethet, hogy a történelem folyamán először megválaszthatják az első nem-európai pápát. Ugyanakkor a pápaválasztó bíborosoknak több mint a fele európai és komoly befolyással bírnak az olasz származásúak.

A Foreign Policy és az atv.hu összegyűjtötte a tizenegy legesélyesebbnek tartott jelöltet, ugyanakkor rendkívül nehéz megtippelni a szavazás kimenetelét, bár 2005-ben a Time magazinnak sikerült, amikor azt jósolta, hogy Benedek követi majd II. János Pál pápát. Joseph Tobi, az indianapolisi érsek azt nyilatkozta, hogy „van egy érdekes olasz mondás, aki pápaként megy a konklávéra, bíborosként tér haza. Ez azt jelenti, hogy a legkomolyabb jelölteket ritkán választják meg.” A vatikáni amerikai nagykövetség például lehetetlennek tartotta a Wikileaks iratai szerint, hogy Ratzingerből pápa legyen, tekintve, hogy nem találták elég média-kompatibilisnek. Úgy tűnik, ez nem volt elsődleges szempont.

Az írországi fogadási irodák szerint Ouellet lesz a következő pápa. A bíborosi testület vezetőjeként rendkívül nagy hatással bír, ő felel a püspökök kinevezéséért. Nem számít megosztónak a személye és konzervatív nézetei vannak. Az abortuszt még nemi erőszak esetén sem tartja elfogadhatónak, 2007-ben pedig egy levélben nyilvánosan bocsánatot kért a katolikus egyház 1960 előtti tetteiért Quebeck-ben: az antiszemitizmusért, rasszizmusért, az őslakosokkal szembeni közömbösségért, valamint a nőket és a homoszexuálisokat érintő diszkrimináció miatt.

2011-ben Ouellet azt mondta, hogy a Biblia, mint Isten Beszédének a relativizációja komoly belső és külső problémákat okozott a katolikus egyházban és ez a krízis az európai kultúra alapjait rázta meg. Ouellet egyszer tett egy megjegyzést, amely szerint „kész rémálom lenne számára, ha megválasztanák pápának”.

A Kultúra Pápai tanácsának elnökeként Ravasi rendelkezik azzal a támogatói hálózattal, hogy megválasztassa magát. Ugyanakkor nincs akkora tapasztalata, mint a többi jelöltnek. Mivel gyakran használja a modern kommunikációs eszközöket, sokak szerint képes lenne bevezetni a pápaságot a 21. századba, követve például Benedek pápa Twitter használatát. 2011-ben Ravasi az egyházra veszélyesnek nevezte az unalmas miséket, amelyeken elalszanak a hívők.

Arra kérte a papságot, találják meg azokat a részeket a Szentírásban, amelyek érdekesek vagy akár botrányosak, hogy ezzel fenntartsák a hívők érdeklődését. Ez a „lazaság” ugyanakkor egy hátulütője is lehet megválasztásának. John Allen vatikáni szakértő szerint „több időt tölt a külvilággal való kommunikációval, mint az egyházon belülivel.”

Szakértők szerint nagy intellektusa és politikai tájékozottsága miatt számít befutónak Bagnasco. 2011-ben a nemzetközi médiából sokak megismerték nevét, mivel nyilvánosan kritizálta Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt és az olasz kormány politikáját. 2007-ben Bagnasco olyan erős ítéletet mondott a homoszexuális együttélési formára, hogy homoszexuális aktivista csoportoktól halálos fenyegetést is kapott. Nagy mértékben növeli az előnyét az a tény, hogy a pápaválasztó püspökök negyede olasz.

Ahogy arról korábban hírt adtunk, egy, az ATV-nek nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint a választást a közelmúlt botrányai is befolyásolják. „Úgy vélem, hogy az új pápa olasz lesz. Tavaly Tarcisio Bertoni számított nagy esélyesnek, de a Vatileaks botrány neki ártott a legtöbbet, mintha pont az ő megválasztását akarták volna a kiszivárogtatásokkal megakadályozni” – mondta el Cris Putnam Vatikán-szakértő.

A nyugat-afrikai ország püspöki konferenciájának elnöke a Vatikán igazságügyi és békeügyi tanácsát vezeti, tíz éve tette bíborossá II. János Pál. A nyugat afrikai hívők és a Vatikán is kedveli, de sokak szerint túl liberális a pápai pozícióhoz. Nem ítélte el a fogamzásgátlók használatát és 2012-ben megosztotta a közvéleményt, amikor egy, az iszlám európai terjedéséről szóló kisfilmet mutatott be a püspökök egy nemzetközi találkozóján. Nagyon jól kommunikál, rendszeresen szerepel a médiában.

A katolikus egyház tagjainak 42%-a él Dél-Amerikában, emiatt elképzelhető, hogy a vatikán a történelem folyamán először nem európai vezetőt választ. Az olasz-argentin bíboros hosszú ideig szolgált a Vatikánban államtitkárként. 2005-ben a „pápa hangjaként” vált ismerté, mivel II. János Pál betegsége miatt már nem tudta felolvasni üzeneteit, ezért Sandri helyettesítette.

Schönborn Benedek pápa tanítványa volt és komoly szövetségesének számít. Éppen ezért könnyebb lenne az együttműködés ebben a különleges szituációban, hogy az előző pápa még mindig életben van. Schönborn bíboros keresi a kapcsolatot más keresztény egyházakkal, a keleti keresztény, ortodox mozgalmak felé is nyitott. Fontos célnak tekinti a keresztények és a zsidók megbékélését.

Schönborn megkapta Orbán Viktortól a Magyar Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést is, a magyar miniszterelnök kiemelte, hogy „Schönborn bíborosra a Magyarország elleni támadások idején mindig barátként számíthattunk”.

2011-ig szolgált Velence patriarchájaként, jelenleg Milánó érseke. Az elmúlt 100 évben öt pápa származott a két város valamelyikéből. Sokat tanít a II. János Pálról elnevezett Család és Házasság intézményben, amely egy különösen fontos téma a katolikus egyház számára az elmúlt időszakban.

2012-ben a Vatileaks botrány kitörésekor egy„szigorúan bizalmas” besorolású, személyesen XVI. Benedek kezeibe címzett levél részletesen ír azokról a tárgyalásokról, amelyeket Paolo Romeo palermói érsek állítólag olasz üzletemberekkel Pekingben folytatott, azt „jósolva”, hogy a pápa „egy éven belül meghal” és azt tanácsolta, hogy cseréljék őt le Angelo Scola milánói érsekre. A Scola mellett érvelők arra hivatkoztak már akkor is, hogy elfogadhatatlan, ha egymás után harmadszor is nem olasz pápa fejére kerül a tiara, miután előzőleg 450 éven át folyamatosan itáliai bíboros ült a pápai trónon.

A fundamentalista iszlám mozgalmakhoz fűződő kapcsolatai miatt viszont már II. János Pál pápa utódlásánál sem számított a legesélyesebbnek Scola.

Arinze neve már 2005-ben felmerült, hogy ő legyen az első afrikai pápa. Több évet töltött el a Vatikánban, ahol megszerezte a kellő befolyást és tapasztalatot.

Az Isteni Imádat Kongregáció vezetőjeként ő volt a felelő a liturgikus szövegekért, a Vatikán Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának vezetőjeként pedig az ő vezetésével döntik el, hogyan viszonyuljon a római katolikus egyház más vallásokhoz. Bár 2008-ban visszavonult, lehet ezzel azt jelezte, hogy valami nagyobb szerep betöltésére készül.

A William Hill londoni fogadóiroda szerint nigériai érseknek van a legnagyobb esélye, hogy megválasszák a katolikus egyház élére. Az ő megválasztására egy a kettőhöz eséllyel lehet fogadni.

Scherer is komoly dél-amerikai esélyesnek számít. Sao Paoló érseke a legnagyobb katolikus egyházmegyének a vezetője a világ legkatolikusabb országában. A protestáns, karizmatikus egyházak növekedése Brazíliában ellene szólhat.

Tagle-t csak tavaly választották meg bíborosnak, ő az egyik legfiatalabb a pápaválasztó konklávéban, mégis élvezi a Vatikán támogatását és közel áll a jelenlegi pápához, miután együtt dolgoztak a Nemzetközi Teológiai Bizottságban. A Fülöp-szigeteken ráadásul szintén nagyon magas a katolikus egyháztagok száma.

Erdő Pétert, Esztergom-Budapest főegyházmegye érsekét, prímást is XVI. Benedek lehetséges utódai közé sorolja az APA osztrák hírügynökség hétfői esélylistáján. Az APA nyolc esélyest – „papabilis”, azaz pápaképes főpapot – sorol fel, a negyedik helyre téve Erdő Pétert, aki 2003-ban került be a bíborosi kollégiumba annak legfiatalabb tagjaként. Megjegyzi, hogy a 60 éves Erdő Péter 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett.

2009-ben a Newsweek az esélyesek között tartotta számon Erdő Pétert, amikor egy XVI. Benedek pápát ért baleset nyomán vették végig, hogy kik lehetnek esélyesek a pápa utódjául. Erdő Péternek kiemelték a többiekhez képest fiatal életkorát és azt, hogy elismert kánonjogászként számos kitüntetés és egyházi pozíció birtokosa. A Newsweek egyetlen ellenérvet hozott fel Erdő Péter ellen: hogy nem beszél folyékonyan angolul.