Kiskapuk nélkül
– Rengeteg fiatal nem tudja, és nem hiszi el magáról, hogy ő tehetséges – vélekedik az Év feltalálói díjat elnyert mérnökcsapat egyik tagja. A református presbiter szerint a magyar feltalálók ma is elismertek nemzetközileg, de lejárt annak az ideje, amikor magányos farkasként érvényesülni tudtak.
Kevesebb a találmány hazánkban
Magyarország az egy főre jutó találmányok száma a nyolcvanas évek közepén ugyanannyi volt, mint az Egyesült Államokban. Míg harminc évvel ezelőtt a világ élvonalába tartoztunk, ma már a fejlődő országok teljesítménye közé sorolható hazánk a szabadalmak tekintetében. A nemzetközi szakma és üzleti élet nemrégiben azonban felfigyelt egy magyar találmányra, amely forradalmasíthatja a labdajátékokat űző sportolók edzését. A Magyar Feltalálók Egyesülete idén a győri Széchenyi István Egyetem kutatócsapatának adományozta az Év feltalálói elnevezésű díjat, miután a kutatócsapat által kifejlesztett intelligens mérőrendszer nagy sikert ért el nemzetközi kiállításokon Szöultól Moszkváig.
Pontosságot és gyorsaságot mér
– A találmány forradalmasíthatja a kézilabda-, a foci-, illetve a baseballedzéseket – nyilatkozta portálunknak Varjasi Norbert egyetemi adjunktus.
– Ahogy filmekben szoktuk látni, szabad szemmel láthatatlan, infravörös fénysugarak hálózzák be a kapufák határolta légteret. A sugarakat a gömb alakú test az áthaladáskor megszakítja, a műszer pedig a fénysugarak megszakadása és visszarendeződése között eltelt idő alapján meghatározza a labda sebességét, irányát és a becsapódás helyét – magyarázta a feltalálócsapat tagja. Ez azt jelenti, hogy az edzéseken a műszer segítségével meg tudják állapítani, melyek egy-egy góllövő játékos, illetve kapus erősségei és gyengeségei.
A kézilabdás lányok tesztelték
A magyar kutatócsoport tagjai tavaly szabadalmaztatták a mérésben alkalmazott matematikai képleteket és rajzokat. A mérőműszer a két függőleges kapufában kapott helyet, az adatokat pedig egy külső számítógép monitora jelzi. A szerkezet csak akkor alkalmazható, ha a kapus nem áll a kapufák között.
A találmányt a győri női kézilabda-utánpótlás tesztelte, de elismerően nyilatkozott róla a világhírű portugál labdarúgó, Eusébio is. A mérnökök a város lakosságát is bevonták a mérőműszer tesztelésébe, a városi sportcsarnok előtt több százan kipróbálhatták magukat kapura rúgásokkal és dobásokkal. Néhány fiatal maga is meglepődött azon, hogy milyen gyorsak és pontosak a lövéseik.
– Rengeteg fiatal nem tudja, és nem hiszi el magáról, hogy tehetséges, ezért ez az objektív mérőeszköz abban is segíthet, hogy a tehetséges játékosokat hamar felfedezzék – vélekedik Varjasi Norbert.
Ázsia és Amerika résen van
– Jedlik országa vagyunk, de hiába élnek itt éles eszű és kreatív feltalálók, nem kapnak olyan könnyen anyagi támogatást. A feltalálók gyakran megközelíthetetlen, magányos harcosok voltak, de ez az út már lezárult. Kutatni és fejleszteni is csak csapatban lehet manapság – állapította meg az informatikus.
A győri egyetem mérnöki csapata Molnárka Győző egyetemi docens vezetésével maga is kiegészítette volna a mérőműszert egy videobíróval, de a pályázati összeg a projektnek csak bizonyos elemeire biztosított támogatást. Eközben a sporttal kapcsolatos fejlesztések a világon mindenütt igen keresettek. Egyes befektetők csillagászati összegeket áldoznak rá, kiélezve a versenyt a nemzetközi piacon. Ázsiai és amerikai szakértők árgus szemmel figyelik a találmányokat, és át is veszik az újabbnál újabb ötleteket.
Túl nagy a nyomás a sportolókon
A magyar találmány viszonylag olcsó, de még így sem biztos, hogy sikerül beszereznie azt a hazai csapatoknak – vélekedik a szakember. Bár Varjasi Norbert hasznosnak tartja a fejlesztést, azt nem tartaná helyesnek, ha a különböző sportteljesítmények mérésében a bíró szerepét minden esetben elektronikus mérőműszerek töltenék be.
– A sport olyan lenne, mint egy számítógépes játék, eltűnne belőle az egyéniség. Az elvárások így is felőrlik a sportolókat, állandó teljesítménykényszerben élnek a kiélezett versenyhelyzet miatt – fogalmaz.
Szaktudásával szolgálja az emberek javát
– Keresztyén emberként csak olyan munkához adom szívesen a tudásom, amelynek van pozitív hozadéka, olyat nem vállalnék el, amely az embereknek ártana – árulta el portálunknak Varjasi Norbert. Az egyetemi tanár református presbiter az egyik helyi gyülekezetben.
– Nagyon sok munkaajánlat jelentett már kísértést. Amikor mobiltelefonos alkalmazásokon dolgoztam, előfordult, hogy a személyiségre káros játékok fejlesztésére kértek fel. Nem vállaltam el a munkát, és mivel nem akartam ilyen jellegű zsákutcába belefutni, a tanítást választottam.
Ambíciók és kiskapuk
Egy keresztyén embernek is lehetnek szakmai ambíciói a feltalálódíjas szakember szerint, ugyanakkor hozzátette: nem létezhet számára más útja a felemelkedésnek, mint a becsületes munka.
– Egy hívő ember nem próbálja a kiskapukat kikutatni, hanem egyenes úton jár, és így is érhet el szakmai sikereket. Nagyon fontosak a jó munkatársi kapcsolatok, és ehhez szükséges, hogy a tettei átláthatóak legyenek, vagyis ugyanazt az arcát mutassa a másik felé, amit a háta mögött mutat. Hosszú távon megvan ennek a gyümölcse. A jó kollegiális kapcsolatokban pedig eljönnek olyan pillanatok, amikor akár az élet nagy kérdéseiről is elbeszélgethet munkatársaival.
Jakus Ágnes
Forrás: parokia.hu