Kolibaszentelés a görögkatolikus egyházban

Nagyböjt első hetének péntekén különleges eledelt, kolibát szenteltek a görögkatolikus templomokban. Idén február 15-re esett ez az alkalom, melyen szétosztották a mézzel ízesített főtt búzából, aszalt gyümölcsökből és dióból álló ételt.
A koliba fogyasztásának hagyománya a korai kereszténység idejére nyúlik vissza.
A IV. században, Hitehagyó Julianus császár uralkodása alatt tovább folytatódott a keresztények üldözése. Az uralkodó parancsára a kormányzó a piacra csupa olyan eledelt és italt vitetett, amelyeket áldozati állatok vérével s egyéb tisztátalanságokkal szennyeztek be, s így a keresztények azokból nem ehettek.
De az isteni gondviselés nem hagyta cserben a keresztényeket, Eudoxiosznak, a város főpüspökének megjelent álmában Tivadar (aki később vértanúságot szenvedett), másik nevén Tirón (ami újoncot jelent, ugyanis ő csak rövid ideje volt még keresztény), figyelmeztette a veszélyre, s felszólította, hogy a keresztények kolibát, azaz főtt gabonát egyenek.
Eudoxiosz és a hívek eszerint cselekedtek, s így nem szennyezték be magukat tisztátalan ételekkel.
Azóta az egyház megemlékezik Tivadarról, és a nagyhét első péntekén az Előszenteltek Liturgia végén szentelt kolibát osztanak szét a jelenlévők között.
A koliba nemcsak a régmúltra emlékeztet, hanem általa az egyház kifejezi az örök élet ízét is, s egy kis édességgel csillapítja a böjt szigorát.