Kolibát szenteltek a görögkatolikusok

Egy hete kezdődött el a húsvét előtti nagyböjt a görögkatolikus egyházban. Régi hagyomány szerint a 40 napos böjt első péntekjén – más helyeken vasárnapján – egy különleges ételt, kolibát szentelnek meg a templomokban, melyet aztán szétosztanak a hívek között.

A főtt búzából készített, aszalt gyümölcsökkel és magvakkal ízesített, majd mézzel édesített eledel története az őskeresztények korában, a IV. században kezdődött. A hagyomány szerint Hitehagyó Julianus császár – aki üldözte a keresztényeket – elrendelte, hogy a piacokra olyan élelmiszert vigyenek az árusok, amelyeket előtte pogány szertartás szerint az áldozati állatok vérével s egyéb tisztátalanságokkal szennyeztek be.

A város főpüspöke, Eudoxiosz azonban álmában figyelmeztetést kapott Tivadar nagyvértanútól, így a keresztények nem ettek a tisztátalan ételekből, helyette kolibát, azaz főtt gabonát fogyasztottak. Miután a császár rájött, hogy a cselszövése nem sikerült, nem tehetett mást, mint hogy újra elrendelje, hogy a piacon a szokásos élelmiszereket árulják.

Nagyböjt első péntekjén erre az eseményre, illetve Tivadar vértanúra emlékezik a görögkatolikus egyház. A koliba azonban több mint egy édesség, az örök élet ízét juttatja eszébe a híveknek.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma