Ma ünnepeljük a virágvasárnapot
Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét. Ezen a napon a keresztény világ arról emlékezik meg, hogy Jézus Krisztus bevonult Jeruzsálembe, megfeszítése előtti vasárnapon.
A bibliai evangéliumok szerint Jézus szamárháton vonult be a zsidók fővárosába, és az emberek leterítették elé felsőruhájukat, valamint pálmaágakkal és hozsánnát kiáltva köszöntötték a Messiást.
Jézus azért vonult be szamárháton, hogy beteljesedjék a prófécia:
„Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jő néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén.” (Máté 21,5)
A katolikusok számára ez az ünnepet megelőző nagyböjt utolsó hetének kezdete, ezen a napon tartják a barkaszentelést.
Az ünnep neve latinul Dominica palmarum, vagyis pálmavasárnap, ugyanis pálmaágakkal köszöntötték Jézust. Mivel Európában nem honos a pálma, ezért a legtöbb helyen a zöld ágakkal – főleg tiszafa és fűzfa ágaival – helyettesítették. Az ukrán nyelvterületen éppen emiatt вербна неділя, вербниця az ünnep neve, utalva a fűzfaágakra. Az ünnep elnevezése, a pálmaágak hiánya miatt, a magyar nyelvterületen virágvasárnap lett. A virághoz társították az ünnepet a cseh, a horvát, a makedón, az örmény, a szerb, a szlovák illetve a szlovén nyelvterületen is.
Magyar népszokás ilyenkor barkaszentelést tartani, a „Bújj, bújj, zöld ág” kezdetű népi játék, valamint a palócoknál a kiszehajtás.
Nyitókép: Kárpátalja.ma