Március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a megtestesülés, Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepe. Kilenc hónappal Jézus születése előtti nap, melyen Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét. 692-ben említik először, amikor a trullai zsinat helyesnek ítélte nagyböjtben történő ünneplését. Eszerint már hosszú ideje ünnepelhették.
Az ünnephez számos népszokás tartozik.
Jellegzetesen ferences-népies hagyomány, hogy aki ezen a napon ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága. A hagyomány máig él. Egy 16. sz. csíziónk szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt. Országszerte általános szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. A göcseji archaikus néphit szerint amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Maguktól kell elkorhadniok. Ilyen fákról azonban igen jó oltani, mert az új oltáson áldás lesz. Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot köt. A csíkszentmártoniak az ünnepen szedik az oltóágakat; s úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat.
Forrás: katolikus.hu