Miért a nők között több a hívő?

Kanadai és amerikai pszichológusok kutatták annak magyarázatát, miért több a nők között a hitüket gyakorló személy? A kutatások eredményét az egyik nagy német újság tette közzé Európában. Már a cikk címe is elgondolkodtató: „Helló, jó Istenem – az empatikus emberek között több a vallásos kötődéssel rendelkező személy”. Tudományosan bizonyított most már az is, hogy az istenhit és a beleérző képesség, az empátia összefüggenek. A kevésbé együttérző és a másikba gyengén beleérző személyek istenkapcsolata is inkább „frigid”, vagy semmilyen. Forrás: evangelisch.de; süddeutsche.de; PlosOne.com; Írta: Dr. Békefy Lajos

A személyes Istenbe vetett hit és az emberi kapcsolatok minősége

Az amerikai Plos One tudományos magazinban tették közzé elsőként azokat a
tudományos eredményeket, amelyek abból a vizsgálatból adódtak, melynek célja az istenhit, illetve valamilyen felsőbbrendű lénnyel „ápolt” kapcsolat és a másik ember lelkébe, gondolkodásába történő beleérzés között áll fenn. Ezt a beleérző, a másik ember helyzetébe beleilleszkedő képességet, amit korábban empátiának nevezett a tudomány, ma így is hívják: mentalizálás, vagy gondolkodáselmélet és gyakorlat. A kutatások egyértelművé tették: igenis közvetlen
gyakorlat. A kutatások egyértelművé tették: igenis közvetlen és hatványozó erejű kapcsolat mutatható ki hit és beleérzés között. Kiderült a sorozatban végzett vizsgálatokból, hogy akik Istenben mint személyes, megszólítható, valóságos lényben hisznek, azoknak ez a hitük segítségül van emberi kapcsolataikban is. Ez a tudományosan bizonyított tény tökéletesen megfelel annak a zsidó és keresztyén, vagyis bibliás felfogásnak, amely szerint Isten az embert „hasonlatosságára, képmására” teremtette. Azaz szoros és őseredeti kapcsolat áll fenn Isten-ember között, még ha ez sokakban meggyengült vagy eltűnni látszik is. Tény viszont, hogy párhuzamosságok fedezhetőek fel az Isten-ember kapcsolat, illetve az ember-ember kapcsolat között. Az istenkapcsolat minősége, tartalma vagy ennek hiánya, „nyomelemei” nagymértékben kihatnak az emberek társas kapcsolataira.
A kutatók négy vizsgálati sorozatot tartottak fiatalok, diákok, felnőttek között az USA-ban és Kanadában. Egyenes arányú összefüggést ismertek fel az empátia-kvóciens, beleérzés-tényező és a hit-kvóciens, a hit-tényező között. Azaz: minél nagyobb, erősebb valakinek a beleérző képessége, annál inkább erősebb a hite. De fordítva is bebizonyosodott: a hiányos vagy a gyenge beleérző képesség olyan faktor, ami inkább a hitetlenségnek kedvez.

Az empátia-kvócienst kísérő jelenség

A vizsgálatok során egyértelmű bizonyítást nyert a korábbi általános egyházi és szociológiai tapasztalat, miszerint a nők lényegesebben nagyobb számban hívők, mint a férfiak. Ez a két nem közötti pszichológiai különbséggel is magyarázható, hiszen a lányok, asszonyok általában együttérzőbbek, mint a fiúk vagy a felnőtt férfiak.
A hit tekintetében azonban nem csak az empátiának van szerepe, hanem magának Istennek is. Hiszen mind a zsidó, mind a keresztyén kultúrában és hitben, illetve a hitet tudatilag reflektáló teológiában alapvető meggyőződés, hogy a hit első renden nem emberi képesség, elsajátítható magatartásforma, hanem Isten lelki ajándéka. Bizonyos, hogy hamarabb és mélyebben foganhat meg ott, ahol eleve jól működik az empátia képessége, azaz ahol ez a termékeny talaj készen áll a hit magvacskájának befogadására.

Az istentisztelet és az ima szerepe a kapcsolatteremtésben

Az autista személyiségek, akiknek eleve csökkentebb mértékű a képességük a társadalmi, emberi kapcsolatok létesítésére és a kommunikációra, nyilvánvalóan ritkábban járnak templomba, hiszen a közösség megélése/gyakorlása a gyülekezetben fokozottabban igénybe veszi őket. A vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a horizontálisan (emberközileg) csökkent mértékű kapcsolatteremtési készség, illetve ennek hiánya a vertikális (istenkapcsolati) készség, képesség, nyitottság csökkent mértékét mutatta. Egyenes arányosság mutatkozik tehát e vonatkozásban is.
A hívő embereknek a tanulmány szerint azért is jobb a szociális magatartásuk, mert a rendszeres templomba járás, a gyülekezeti kapcsolatok javítják, szinten tartják beleérző képességüket. Az is kiderült, hogy akik intenzív belső kapcsolatot ápolnak Istennel akár ima, akár másfajta belső lelki társalkodás (elmélkedés, bibliatanulmányozás…) formájában, azok hatékony és folyamatos kommunikációs tréningben vannak, s ez megkönnyíti kommunikációjukat embertársaikkal.
A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy a vallásossággal, illetve az intenzív hitélettel bizonyos jellemvonások is összefüggenek. A lelkiismeretesség és a szavahihetősség, a megbízhatóság így gyakori jellemzője a hívő embereknek.

Matek és természettudomány nincs negatív hatással a hitre

A vizsgálatokból még jó néhány további érdekes következtetés adódott. Ilyen például az a megállapítás, hogy a matematika vagy a természettudományok művelése, tanulása statisztikai átlagot tekintve nincs negatív hatással a hitre. Sőt! Számos kiváló gondolkodó, tudós példája bizonyítja, hogy alkotó életükből az „isteni dimenzió” soha nem hiányzott. Most a vizsgálatok ezt az általános művelődéstörténeti megfigyelést sok-sok „hétköznapi” adattal támasztják alá.
A tanulmány azonban nem adott választ arra a kérdésre, hogy mivel az empátiát, a beleérző képességet lehet „tanulni, tanítani”, tréningeken elsajátítani, ez vajon hogyan hat a hitre, illetve a vallásosságra. Talán még egyszer így is igazolást nyer a reformáció központi jelentőségű, valójában ősi bibliai alapigazsága: a hit tesz képessé nagy és kis, hétköznapi, de minőségi, értékteremtő gondolatokra, dolgokra, tettekre. Így az empátiára is, a lelkiismeretességre, a szavahihetőségre, a megbízhatóságra és még sok minden másra, ami az emberi kapcsolatok bonyolult gépezetének gördítő olaját jelenti. A jobb emberi kapcsolatteremtésre, kapcsolatápolásra, ha kell: kapcsolatmentésre, kapcsolatvédelemre van igen pozitív befolyása.
Nem kétséges, a hit és a vallások 21. századi feléledése, új reneszánsza mélyen összefügg az emberek egyre inkább éledő kapcsolati vágyával, igényével, a szociális hálózatok minőségének, értékességének a keresésével. S aki hittel keres, az talál is ilyen empátiát, életminőséget, amire igen nagy szüksége, szükségünk van. Jó, hogy tudományosan is bebizonyosodott: ez Amerikában, meg szerte a világon, Kolozsvárott, Rév-Komáromban, Szabadkán és Munkácson, s még Budapesten is így van.

Írta: Dr. Békefy Lajos
Forrás: evangelisch.de; süddeutsche.de; PlosOne.com;