Názáret, a hajtás

Az idei esztendő elején Máté evangéliumából jelöli ki a Bibliaolvasó kalauz a napi igeszakaszt. Bibliai helyszínekről szóló sorozatunk első részében Názáretbe, Jézus gyermekkorának városába látogatunk el.

Kegyetlen király

Az evangéliumból tudjuk, hogy Mária, Jézus anyja miután Erzsébetnél megvárja Keresztelő János születését, visszatér lakhelyére, Názáretbe.

Mivel a római cenzus a lakosságot szülővárosaiba rendeli összeírásra, a Betlehemből elszármazott József jegyesével, Máriával szintén szülőfalujába indul. Miután Betlehemben megszületett a Messiás, Heródes elrendeli a két éven aluli gyermekek lemészárlását. József és Mária azonban angyali intést követően elmenekülnek Egyiptomba.Bár a kor hiteles történetírója, Josephus Flavius nem ír a betlehemi gyermekgyilkosságról, lejegyez egy olyan esetet, amely bizonyítja Heródes kegyetlenségét. A királyt Jézus születésekor már gyógyíthatatlan betegség gyötri. Heródest legnagyobb, bevehetetlen erődjében, Massadában harapta meg egy sivatagi egér. A gyilkos kór vitte sírba egy esztendei irtózatos szenvedés után. Josephus azt írja, Heródest gyötri a gondolat, hogy a zsidók ujjongani fognak halála pillanatában. Hogy ennek elejét vegye, a jerikói Hippodromban gyűjti össze a zsidók ötezer vezetőjét, és parancsba adja edómita íjászainak, hogy halála pillanatában nyilazzák halálra a tömeget. Így kívánja elérni, hogy minden zsidó sírjon és gyászoljon, amikor meghal. Fia, Arkhelaosz azonban megakadályozza a tömegmészárlást.

Senki sem lehet próféta…

Heródes halála után József, Mária és Jézus visszatérnek Názáretbe.

A Biblia nem ír a gyermek Jézusról, kivéve egy esetet, amikor a tizenkét éves Jézust keresik a szülei, miközben ő a templomban beszélget a vénekkel. Jézus gyermekkora városában ezt követően rabbiként, vagyis törvénytudóként jelenik meg az evangéliumok tanúsága szerint.

A názáretiek összesúgnak a háta mögött, hiszen a názáreti Jézus szemükben csupán az ács fia. Jézus szóvá is teszi: senki sem lehet próféta a saját hazájában.

A zsidóknál hagyomány, hogy a Tórából hetente felolvasnak, és hozzá prófétai részleteket is vesznek. Éppen Ézsaiás könyve van soron, Jézus kibontja a tekercset, felolvassa azokat a részleteket, amelyek rá, a Messiásra vonatkoznak, visszatekeri az írásos tekercset, és beszélni kezd. Az, hogy magára értelmezi az Írást, borzalmas felháborodást vált ki hallgatósága körében. A zsidóknál ez főbenjáró bűnnek számított: istenkáromlásnak, a törvény gyalázásának, amit azonnal végrehajtandó halálos ítélet követett. A bűnöst ilyenkor halálra kövezték. Azt olvassuk, hogy Jézust arra a sziklára vezetik ki, amelyen a város épült. Ő azonban szembefordul a tömeggel, és elvonul közöttük. Majdnem minden evangélium-szakértő egyetért azzal, hogy ez az a pillanat, amikor Jézus végérvényesen elhagyja gyerekkora városát, és a Genezáreti tó partján fekvő Kapernaumba költözik.

Ma is sokan látogatják azt a helyet, amelyre feltehetőleg Jézust kényszerítették – ez az egyetlen számottevő szakadék Názáret környékén. XVI. Benedek pápa három évvel ezelőtti látogatásának köszönhetően egy hatalmas lelátót is építettek itt. Szép rálátás nyílik innen a környékre: a Tábor-hegyre, a Móré hegyére, Izrael mezejére, a Kármel-hegyre, a samáriai hegyekre és Názáret városára.

Názáret városának közepén messziről látható az a különös formájú bazilika, amely a hagyomány által számon tartott angyali üdvözlet színhelyére épült. A Jézus korabeli Názáret nagyon kicsi, szerény település lehetett. A közelben lévő forrás helyén lehetett a zsinagóga is, Jézust onnan toloncolták a sziklára a felháborodott férfiak, hogy végezzenek vele.

A jobb megélhetés reményében

Régészek igazolták, hogy népességkirajzás kezdődött meg Júdeában a Krisztus előtti 2. században, ugyanis a déli országrészben egy talpalatnyi föld sem maradt, amit ne fogtak volna művelés alá. Az elvándorlók a kietlen Galileában építettek maguknak új szálláshelyeket a mészkőhegyekből kinyert kőből. Josephus Flavius azt írja: Alsó-Galileának olyan termékeny a földje, hogy a leglustább embert is munkára készteti. A júdeai telepesek egy régi, még a királyság korabeli településhálózatot újítanak fel, amelyet a régészek Názáretben fel is tártak. A Salamon utáni korszakban már település volt itt, ám az asszír támadások irtózatos pusztítást végeztek Krisztus előtt 734–721. között. Az újra betelepülés emlékét Názáret neve is őrzi ezt: a benne foglalt szó jelentése ‘bimbó, hajtás’. József, az ács is idejön Betlehemből, hiszen valószínűleg ekkoriban keresett mesterség lehetett Názáretben a kőműves és az ács.

Hitetlenek imahelye

A keresztyénség kibontakozásától, a 2. századtól kezdve Názáret nagyvárossá növi ki magát. 249-ben ugyanaz a földrengés pusztítja el, ami minden más települést is a térségben. A keresztesek újítják fel a várost, és minden idők legnagyobb bazilikáját kezdik el itt építeni. Kis híján be is fejezik, már a gyámkövek faragásán dolgoznak, amikor a mamelukok ostromgyűrűje körülzárja Názáretet, és mint minden keresztes központot, ezt a várost is elpusztítják. Halálbüntetés terhe mellett azt is megtiltják, hogy a muszlimok közül bárki a hitetlenek városába költözzön.

Názáret élete az 1700-as évek közepétől kezd fellendülni. Egy beduin törzsfőnök, kihasználva a török porta gyenge korszakát, merész elhatározással önálló fejedelemséget alakít. Galileai Királyságnak nevezi el, amelynek Tiberias a fővárosa. Őt keresik fel ferences küldöttek egy ajánlattal, hogy hajlandók lennének fizetni alattvalóinak a mekkai zarándoklatot, ha megengedi, hogy imahelyet építsenek. A ferencesek valóban építenek egy imahelyet, méghozzá Mária feltételezett lakhelye fölé, majd 1927-től a nagyobb környéket is feltárják. 1954-ben fognak neki egy hatalmas méretű bazilika építésének – így születik meg az Angyali Üdvözlet bazilikája.

Mária magyar szemmel

A bazilikát egy pápalátogatásra megnyitják, majd folytatják az építkezést, és 1984-ben szentelik fel.

A régészek igazolják, hogy Mária háza a korabeli város falához van támasztva, ami egyben jele annak is, hogy József és Mária az első telepesekhez tartoztak. A bazilika klasszikus katolikus bazilika, de nem az oltár vonja magára a figyelmet, hanem a templom belsejében lévő maradványok, ahol Mária házát és az angyali üdvözlet színhelyét tiszteli a hagyomány. Van egy felső templom is, így a bazilika nagy szertartások befogadására is alkalmas. Abban az esetben, ha Betlehemben zavargások támadnak, a karácsonyi éjféli misét a názáreti bazilikában tartják.

A templombelsőt és az udvart számos Mária-mozaik díszíti, annak megfelelően ábrázolva Jézus anyját, ahogyan az egyes nemzetek elképzelik őt.

A magyar Mária-mozaik a felső templomban található, rajta a Patrona Hungariae felirattal. Alkotója Moldova István, pozsonyi születésű, Magyar Állami Díjjal is jutalmazott mozaikművész. A bazilika közelében található az a templom, amelyet a hagyomány szerint József műhelye fölé építettek.

Názáret óvárosát ma keresztények és muszlimok lakják, míg Felső-Názáretet zsidók. A mai város lakossága meghaladja a kétszázezer főt: 70 ezer zsidó és 130 ezer palesztin lakosa van – a palesztinok negyven százaléka keresztyén, hatvan százaléka mohamedán. Názáret a legnagyobb palesztin város Izraelben.

Forrás: parokia.hu