Őrizd és hasznosítsd!

Textilmaradványokból babaruha, hulladékpapírból lámpa, egy kallódó dobozból veszélyeshulladék-tároló. Egyszerű fogások, amelyekkel óvjuk a környezetünket, és még örömet is szereznek.

Immáron negyedik esztendeje ünneplik meg a keresztyén egyházak a teremtés hetét. Ilyenkor minden felekezetben több szó esik a teremtett világ szépségéről, és arról, hogy az emberé a felelősség, hogy művelje és őrizze azt. A szeptember utolsó és október első vasárnapja közé eső hétnek lassan végére érünk, ám ezzel nem érnek véget lehetőségeink arra, hogy „teremtéstudatosabban” éljünk. Hogy hogyan, arról reformátusokat kérdeztünk meg a dunamelléki egyházkerület püspöki hivatalának, a Ráday kollégiumnak és könyvtárnak, valamint a levéltárnak is otthont adó Ráday utca 28-ból.

– Sínek mellett lakom, így ha tehetem, villamossal járok, jó időben pedig biciklivel. A testedzés nekem is jó, pénzt is meg lehet spórolni vele, és nem szennyezi a környezetet – mondja Dűh Klaudia Magdolna. A református teológus érdeklődésünkre elárulta, többször meggondolja, mielőtt kidob valamit.
– A megmaradt csomagolópapírokból vagy textíliadarabokból szemléltetőeszközök készíthetők hittanórára, de felhasználhatók díszletekhez és a szereplők ruhájához is. Ajándékokat is szoktam készíteni belőlük, például asztali lámpát. Egy mécses köré megfelelő távolságban pauszpapírból lámpaburát készítek, így kellően átsüt rajta a fény. Ha hulladékpapírokat ragasztgatok rá, akkor vidám, tarkabarka lesz. A dobozokat is gyűjtöm, amelyeket csomagolópapírral bevonva tárolásra használok. A zacskókból kirázom a morzsát és újrahasznosítom őket, és a nagy bevásárlószatyrok is hosszú életűek nálunk. Igyekszem arra is ügyelni, hogy lekapcsoljam a lámpát magam után, és kihúzzam a töltőket és a háztartási gépeket az áramforrásból, mert használaton kívül is fogyasztják az áramot.

– Mindig is gyűjtögettem azt, amiről úgy gondoltam, még hasznosítható. Rongyokból, szakadozó abroszokból kivettem a szép részeket, összevarrogattam, és az unokáimnak babaruhát, a babaszobába kis terítőt készítettem belőlük – meséli Boross Gézáné. Márti néni hozzáteszi:
– A korlátaink megtanítottak arra, hogy amit lehet, azt Isten iránti hálából használjuk föl arra, amire még való. Nem hiszem, hogy ne lehetne örömet szerezni olyan apró dolgokkal is, amit más szemétnek lát.
Az unokák persze nemcsak azért örülnek a babaruháknak vagy a régi csészécskéknek, mert szépek, hanem azért is, mert a nagymama készítette őket. És nemcsak ők örülnek, hanem az a kisállat is, amelyik a Márti néni háztartásából kikerülő zöldségmaradékot megkaphatja. Ketrece a budapesti teológia udvarán ott jártunkkor is teli volt csemegékkel.

Ugyanebben az udvarban található a Dunamelléki Református Egyházkerület székháza is, ahol szelektív hulladékgyűjtéssel és a csapokra szerelt vízszabályozók használatával igyekszik óvni a teológia, a diákotthon, a püspöki hivatal, a könyvtár és Parókia portál szerkesztősége is a teremtett környezetet.

– Fontos, hogy fölöslegesen ne termeljünk szemetet, és ne tegyünk olyan hulladékot a kommunális szemétbe, ami nem oda való. Ne rongáljuk a természeti környezetünket, és ne szívjunk el több energiát, mint amennyi szükséges! Ha körültekintéssel, intelligens viselkedéssel éljük az életünket, akkor nem okozunk olyan károkat, amelyeket szintén csak nagy energiával lehet helyrehozni – hangsúlyozza a székház gondnoka.

Miskovits Győző elmondta, novembertől a mérgező nehézfémeket tartalmazó használt elemeket és akkumulátorokat is gyűjtik az épületegyüttesben. Úgy véli, erre azért van szükség, mert bár a székházban összegyűlt veszélyes hulladék elszállítása megoldott, az azokat visszavenni köteles üzletek a magánszemélyek megkeresését gyakran elutasítják, így az embereknek nincs hova kidobniuk a használt izzókat, elemeket.

– Amikor a Velencei-hegység lábánál elterülő Sukoróra költöztünk, megérintett bennünket a természet közelsége. A falu tulajdonképpen az erdő széléből nő ki, és az épített környezet is ezt sugallja: sok nádtetős ház található a településen. Ez a szépség inspirált minket arra, hogy mi is szelektíven gyűjtsük a szemetet, a zöld hulladékot pedig az udvaron komposztáljuk – meséli Kardos Ábel.

A püspöki titkár szerint a nagyvárosokban élőknek is meg kell találniuk azt a motiváló erőt, ami ösztönzi őket arra, hogy megbecsüljék a saját maguk által létrehozott értékeket, és ne okozzanak a szükségesnél nagyobb zaj- és egyéb ártalmakat. A sukorói lelkipásztor szerint a szellemi igényesség hirdetésével lehet ösztönözni az embereket az anyagi igényességre is.
– Az evangélium hirdetése erre is ki kell, hogy terjedjen, hiszen a teremtett világ Isten ajándéka számunkra – fogalmazott.
Forrás: parokia.hu