Ülésezett a Kárpát-medencei Diakóniai Koordinációs Tanács

A Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Koordinációs Irodájának búcsúi központjában tartotta meg soros ülését a Kárpát-medencei Diakóniai Koordinációs Tanács, melyet a határon túli egyházkerületek diakóniai koordinátorai, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának Diakóniai Bizottsága, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) Kuratóriuma és szeretetszolgálati irodája alkot.

A koordinációs tanács 2007-ben azért jött létre, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az MRSZ tevékenységét – tájékoztatta lapunkat Czibere Károly, a Magyar Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője –, a különböző egyházkerületek így folyamatosan be tudnak kapcsolódni a szeretetszolgálat kárpát-medencei szintű akcióiba, akár a Nyilas Misi ösztöndíj vagy a Szeretethíd programba. Folyamatosan figyelemmel tudjuk kísérni, hogy a mi testvéreink a határ két oldalán milyen problémákkal küzdenek, mennyire eltérő az a szabályozási és finanszírozási környezet, de akár az egyházi környezet is, amelyben a diakóniai szolgálatnak működnie kell. És a saját lehetőségeink szerint próbálunk tenni azért, hogy egy-egy területen, egy-egy új szolgálat elinduljon, próbáljuk segíteni a szolgálattevők munkáját képzésekkel, pénzzel vagy más formában. A tanács célja az, hogy a Kárpát-medencei református egyházakban szeretetszolgálatot végző testvéreknek egyfajta egymásra figyelő testvéri munka- és szeretetközössége jöjjön létre, fogalmazott az irodavezető.

Április 15 és 16-án az eddigitől eltérő módon csupán a tanács tagjai voltak jelen Búcsúban, mivel 2013-tól kettő helyet csupán egy Kárpát-medencei Missziói és Diakóniai Konferenciát tartanak meg (a korábbi években a koordinációs tanács ülése a tavaszi, illetve őszi konferenciához volt időzítve).

A két nap alatt a tanács tagjai újragondolták, hogy az elmúlt hat esztendőben az Úr Isten kegyelméből milyen eredményeket értek el, és hogy ezekre építve az egységesült magyar egyházban melyek azok a lehetőségek, amelyek továbbmélyítik az együttműködést a tíz egyháztest között.

Szintén Czibere Károlytól tudjuk, hogy a tanácskozást a határon túli egyháztestek beszámolóival indították, majd áttanulmányozták az MRSZ 2013-as kampányait abból a szempontból, hogy ki hol tud csatlakozni ezek valamelyikéhez. Foglalkoztak a távolabbi jövő kérdéseivel is, hiszen az MRE-ben az Egyházi Jövőkép Bizottság (EJB) megalakításával elindult az egyházstratégia-építés. A jövőkép bizottság számára a következő hónapokban a diakóniának is programot kell benyújtani arról, hogy a következő 5-15 évben hogyan képzeli el a Szentírás alapján működő egyházat, illetve mit kell tennie ahhoz, hogy ezt az ideális képet elérje. Mint mondta ehhez kapcsolódik, hogy az MRE zsinata tavaly úgy döntött, hogy egy új szeretettörvényt fogalmaz meg, amelynek most már fontos része kell legyen a kárpát-medencei együttműködés – ennek a mikéntjéről is (hogy az együttműködés hogyan épüljön be az új szeretetszolgálati törvénybe) is beszélgettek az egyháztestek képviselői.

Harmadikként foglalkoztak az Unió 2014–2020-as támogatási rendszerével. Hiszen azokban a részegyházakban, melyek uniós országokban dolgoznak, nem elhanyagolható szerepet játszhat egy-egy uniós támogatásból megvalósuló közös projekt.

A felsorolt témákon kívül még sok egyedi kérdéssel foglalkozott a Kárpát-medencei Diakóniai Koordinációs Tanács. Az ülést Zán Fábián Sándor püspök áhítattal nyitotta meg, a KRE diakóniai koordinátoraként Nagy Béla főgondnok vett részt a tanácskozáson.