Ünnepel az ortodox világ

Január 6-án, 13 nappal a december 24-i szenteste után az ortodox és a kopt egyházban is elérkezett a karácsony, Jézus születésének ünnepe.

A Julián-naptár szerint ünneplő egyházakban is 40 napig tartó böjt előzte meg a karácsonyt, melyet most három napon át ünnepelnek.
Számos ortodox szokás kötődik Jézus születéséhez: egyes helyeken puskalövésekkel adják hírül Krisztus születését, majd a hívek hajnali szertartáson vesznek részt a templomokban. Máshol a betlehemi pásztorokhoz hasonlóan tüzet gyújtanak, az otthonokat pedig karácsonyfa helyett szalmával és tölgyfával díszítik fel.
Január hatodikán még megtartják a böjtöt, ezért csak húsmentes ételek kerülnek az asztalra: bab vagy gombaleves, mákos guba, gomba, valamint az elmaradhatatlan „kutya”, amely nem más, mint búzából, mákbók, dióból és mézből készített eledel. Az ukrán családoknál hagyományosan legalább 12 különböző fogást szolgálnak fel. A vacsora után pedig a családfő egy almát – amely az egység szimbóluma – annyi részre szeletel, ahány tagja van a családnak.
Az ortodox és kopt egyházak mellett az Ukrán Görögkatolikus Egyházban és a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye ukrán egyházközségeiben is a Julián-naptár szerint tartják a karácsonyt. A kárpátaljai magyar anyanyelvű egyházközségek közül most ünnepel a Nagyszőlősi járásban Csepe, illetve a Munkácsi járásban Barkaszó. Ezekben az egyházközségekben még január 19-ig, azaz vízkeresztig így köszöntik egymást a hívek: „Krisztus születik! – Dicsőítsétek!”.