Vasárnapi üzenet: János ev. 8:32,36.

„…megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket. … azért, ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.” János ev. 8:32,36.
Az emberiségnek nagyon régi hagyománya az, hogy tavasszal nagy vallásos ünnepet ül, és azon megemlékezik az ébredő természet életalakító hatalmáról. Nem véletlen, hogy mi, keresztyének a feltámadás ünnepét tavasszal szoktuk megünnepelni. A sírjából kikelő Életnek Fejedelme a megújuló természeti, emberi és nemzeti élet örök példája lehet.
1848. március 15-nek történelmi eseménye is egy nagy nemzeti ébredést idéz fel emlékezetünkben: nemcsak az ifjúságot, hanem az egész magyarságot csontja velejéig átjárta az ébredő, áthevítő, kezdeményező és kockázatot vállaló szabad életakarat.
Amikor 2015. március 15-én különösen mi, kárpátaljai magyarok az Úristen előtt állva ünneplünk, áldássá akkor válik számunkra, ha nem csupán a megszokott, ismerős szólamokat ismételgetjük, hanem engedjük, hogy Isten Lelke, kinek magyarságunkat köszönhetjük, emeljen, lelkesítsen és az örökkévalóság szempontja alá helyezzen. A fenti igerészlet különösen alkalmas erre.
Az igazság szabaddá tesz. Ma is sokan úgy vélik, hogy a háború, a harc, a fegyver tesz szabaddá, pedig nem: a fegyver mindig csak a mások bűne ellen készül. A magunk bűne ellen csak a töredelem és megváltás segít. Az igazság az, ami szabaddá tesz. Mi ez az igazság? Kiindulópontja: a nemzeti elhivatás tudata lehet. Isten nem játékból teremti a nemzeteket, terve van mindegyikkel. Minden nemzetnek tehát jussa van az élethez, addig van nekünk erőnk és jogunk élni, amíg megmaradunk magyarnak.
A szabadság csupán formai jelentés mindaddig, amíg egyszerű létkérdésről van szó, amikor csak külső, politikai szabadságról beszélünk, de ennek magasabb foka a belső, az erkölcsi szabadság. Itt derül ki Krisztus tanításának egész fensége, nincs más szabadság csak az, amelyik a bűntől szabadít meg, és nincs más szolgaság, csak az, amelyik a bűn láncaival kötöz meg. Egy nemzet szolgasága vagy a saját bűne, vagy mások bűnéből származik. A szabadság pedig az egyén erkölcsi tisztaságából vagy másokéból táplálkozik.
Az az igazság, amely szabaddá tesz minket, maga a Krisztus. Ezt az igazságot, Őt kell meg ismernünk, mint egyetlen Szabadítót, akiben Isten megvált és újjáteremt. Megismerni Őt azt jelenti, átalakulni az Ő ábrázatjára. Az Ő követésében megszerezzük a felszabadult élet jogát, engedvén, hogy rajtunk és történelmünkön keresztül Isten örök rendelése érvényesüljön, a szabad, az igaz, a megváltott magyar nemzet történelmében.
Hadd zúgjon hát március 15-én az örök márciusi üzenet: a szabadság, a megújulás és szentség evangéliuma.

Józan Lajos,

huszti református lelkipásztor