Vízkereszt, avagy véget ért a karácsony, kezdődik a farsang

„Megjelent ugyanis megváltó Istenünk kegyelme minden ember számára…” – olvasták Pál apostol Titusznak írt levelének második fejezetéből a mai napon a görögkatolikus egyház templomaiban Vízkereszt ünnepén.

Hiszen január hatodikán Jézus Jordán folyónál történő megkeresztelkedésére, s az ezt követő teofániára, Isten megjelenésére emlékeznek a hívők. Miután Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust, az égből az Atya szózata hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem”. Az ég pedig megnyílt, és a Lélek galamb alakjában leszállt Jézusra.
Az ünnepnapon a katolikus templomokban vízszentelést tartanak, s a szentelményt a hívek hazavihetik.
Egyes helyeken nem a templomban, hanem folyó vagy patak partján tartják a víz megszentelését. Kereszt alakban léket vágnak a megfagyott vízre – melyet sokszor virággal díszítenek –, s ebbe oltja bele a pap a hármas gyertyát. Máshol a kútban lévő vizet szentelik meg, s ebből merítenek a templom és a hívek számára.
A szenteltvíz mindig is fontos szerepet töltött be a keresztény családoknál. Nem volt olyan ház, ahol ne tartottak volna a szentelményből egy arra a célra használt edényben.
A szenteltvíz szerepet kapott az ember és az állatok gyógyításában is. Megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót, s a háznál felravatalozott halottat. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek, és a vihar elűzésére is. A római katolikus egyházban a víz szentelésénél a vízbe sót kevernek, amely a bölcsességnek és a bűntől való tisztaságnak a jelképe.
Időjósló mondás is kapcsolódik vízkereszt ünnepéhez: „Ha vízkereszt vizet ereszt, az ízéket padra rekeszd”. Ez arra utal, hogy olyan hosszú lesz a tél, s még a padláson maradt törmelék takarmányra, ízékre is szükség lesz.
Az ünnepet követően pedig kezdetét veszi a házak – külön kérésre az ólak, gazdasági épületek – megszentelése. Mivel vízkeresztkor a három király – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – Jézusnál tett látogatására is emlékezik az egyház, a római katolikus lelkészek a házak megszentelésekor az ajtófélfa fölé írják a szentelés dátumát és a bölcsek kezdőbetűit. A nép nyelvén viccesen a G+M+B annyit tesz: „Gazda! Menj borért”.
A görögkatolikus egyházban újabban pecséttel jelölik meg a megszentelt szoba falát, a pap pedig így imádkozik: „Áldd meg Uram és töltsd be földi javaiddal e házat és őrizd meg minden gonosz támadástól az itten vallásos jámborságban élni akarókat s áraszd el őket mennyei és földi ajándékaid bőségével, és mint kegyelmes könyörülj rajtok a te nagy irgalmasságod szerint”.
Vízkereszt ünnepével véget ért a 12 napos karácsonyi időszak, s kezdetét veszi a nagyböjtig – a görögkatolikusoknál idén március harmadikáig, a római katolikus egyházban március ötödikéig – tartó farsang.